Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A vasszerkezetű hidak anyagai

A vasszerkezetű hidak anyagai Margit-híd először vasbetonból tervezett újjáépítésének lettek volna szerkezetei, de az elgondolást a pillérek közben feltárt állapota miatt meg kellett változtatni, s így az anyag felszabadult. Az első ötéves tervidőszakban az újjáépítés mellett már új utak, s azokon új hidak is épültek a fejlődő közlekedés igényeinek kielégítésére. Ekkor kezdődött hazánkban a feszített betonszerkezetek alkalmazása. Kísérleti jelleggel megépült a szabadszállási alumínium híd. Ujszerü monolit vasbeton szerkezeteket is terveztek és építettek, különösen a 6.sz. főútvonal korszerűsítése során. Acélszerkezeteket a már felsorolt nagy hidakon kívül ebben az időben nem készítettek. A vastakarékos évek azért egyhangúnak éppen nem mondható vasbeton szerkezeteinek sorát a tokaji Tisza-híd acélszerkezetének 19571959 közötti újjáépítése törte meg. S ezt követi a hatvanas évek nagy és középnagyságú szerkezeteinek nagy változatossága, amelyben a hagyományos tartóalakok mellett szép számmal találhatunk új, korszerű kialakítású, anyagtakarékos hidakat. Ezt az ívelő irányzatot azonban megzavarta a hegesztett szerkezetek készítésnél éppen a legutóbbi egykét évben tapasztalt helytelen és érthetetlen, a kor igényeivel lépést tartani nem akaró kivitelezői magatartás. E részletekről azonban már nem ebben a fejezetben, hanem hátrább, az egyes hidak építésének ismertetése során számolok be. A vasszerkezetű hidak anyagai Nagyjából két évszázad telt el azóta, hogy az első vashidat 1779ben az angliai Brosley mellett felállították. Ez a 31,0 m nyílású öntöttvas ívekre támaszkodó ugyancsak öntöttvas pályatartójú szerkezet minőségi változást jelentett az eladdig hagyományos fa, kő és tégla szerkezetekkel szemben és hamarosan forradalmasította nemcsak a hidak, hanem az egyéb mérnöki szerkezetek tervezését és építését. Az első vashidak szerkezetének az anyaga az öntöttvas volt. Az öntöttvasat az ércekből a nagyolvasztóban kiolvasztott úgynevezett nyersvas újraolvasztásával és formába öntésével állítják elő. Nagy nyomó, de viszonylag kis húzószilárdságú, rideg, törékeny anyag. Nyomószilárdsága az 50-70 kp/mm

2 értéket is eléri, húzószilárdsága pedig 12-25 kp/mm

2 között lehet. Belőle tehát főként csak nyomásra igénybe vett szerkezetek, tartók készíthetők. li