Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)
Abodonhelyi Rába-híd
Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban (1945-1969) tesen megoszló nélkül) fog megfelelni, ami a forgalomsűrűséget és az egyjáratúságot tekintve, megengedhető. A bodonhelyi Rába-hídnál jelentkezett hegesztési hibák és az ezek vizsgálata folytán felderített alapanyag-tulajdonságok, illetve az ezek miatti problémák túlnőttek e kis híd keretein. Ekkor már gyártották a kisari Tisza-hidat, amelynek szerkezete ugyan túlnyomó részben normál acélból van előirányozva; készült a többségében 52.C-vel tervezett barcsi Dráva-híd, és a győrsövényházi feszítettcsavaros rácsos híd, valamint az új győri Rába-híd és a Baross téri felüljáró tervei elkészültek. E szerkezetek anyaga is az 52.C. Sőt az algyői Tisza-híd tervein is jóformán az utolsó vonalakat húzták ki. A bodonhelyi szerkezetnél tapasztaltak az építtetők, a tervezők és a kivitelezők idegeit egyaránt felborzolták. Tárgyalások kezdődtek, s folynak még ma is, azt azonban nem lehet elmondani, hogy már eredmények is lennének. A kohászok arra hivatkoznak, hogy az anyag a szabvány előírásainak megfelel, hegeszthetőségét azonban csak megfelelő technológia alkalmazása esetére lehet garantálni. A kivitelezők nem akarják a megfelelő technológia alapfeltételeit képező előmelegítést bevezetni, sőt az ennek szükségét felderítő előzetes vizsgálatokat sem akarják vállalni. Nincs szerv, amelyik az anyaghoz illő huzalokat és fedőporokat tudományos alapossággal megtervezett kísérletsorozattal kiválasztaná, nincs, amely ilyeneket gyártana vagy importálna. Arra számítani, hogy az alapanyag problémamentes hegeszthetőségi feltételeit drága ötvözök (V; Ni) adagolásával teremtsék meg, nem lehet, mert ezt nálunknál sokkal gazdagabb országok sem teszik, bizonyára azért, mert a komplikáltabb technológia még mindig olcsóbb, mint az alapanyag tulajdonságainak javítása. Az egész ügy mielőbbi és megfelelő rendezése sürgető feladat valamennyi illetékes és érdekelt szerv számára, mert a népgazdaság nem mondhat le arról az igényéről, hogy kivitelezendő létesítményeibe mindenkor gazdaságos acélszerkezetek kerüljenek beépítésre. Olyanok, amelyek a rájuk rótt szerepet az előre meghatározott élettartamuk minden szakaszában kellő biztonsággal képesek teljesíteni. Ilyen acélszerkezetek pedig csak korszerű anyagoknak korszerű technológiával való párosítása utján állíthatók elő. 114