Zsámboki Gábor: Acélszerkezetű közúti hidak építése hazánkban 1945-1969 között (Lánchíd füzetek 3., 2007)

A szabadszállási Dunavölgyi-főcsatorna-híd

A szabadszállási Dunavölavi-főcsatorna-híd A szabadszállási Dunavölgyi-főcsatorna-híd Jóllehet e híd felszerkezete nem acél, úgy érzem, ismertetése mégis beilleszkedik e tanulmányba. Az Alumínium Kutatási Tanács 1948. május 19-én tartott ülésén elhatározta egy kísérleti jellegű alumínium híd építését, hogy e fémnek, mint hídszerkezeti anyagnak viselkedését minden vonatkozásban tanulmányozni lehessen. A KPM magáévá tette a gondolatot és megbízta a tervezéssel az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézetet, megjelölve a híd helyét is. A tervezési irányelveket külön e célra életre hívott bizottság állította össze. A szabadszállás-kerekegyházi út 2+420 km, illetve a jelenleg érvényes nyilvántartás szerint a kecskemét-kerekegyháza-szabadszállási út 30+282 km szelvényében a Duna völgyi főcsatornát - 1944-ben történt felrobbantásáig - egy kétnyílású téglaboltozat hidalta át, majd háborús provizórium bonyolította le a forgalmat. Az új híd néhány jellemző adata: Keresztezési szöge: 90° Szabadnyílása: 12,00 m Fesztávolsága: 12,60 m Szerkezeti hossza: 13,20 m Pályabeosztása (korlátok között): 0,75 + 6,50 + 0,75 = 8,00 m A fémszerkezet két, tömör gerinclemezes főtartóból, egy, a tengelyben elhelyezett hossztartóból és 3,00 m-enként beépített tömör gerinclemezes kereszttartókból áll. A főtartók gerinctávolsága 6,72 m. A szerkezeti elemek anyagát a csepeli - akkor még Weiss Manfréd - gyár készítette. Az alapanyag Fredal JU 2 jelű Dural típusú nemesített, de mesterségesen nem öregített alumínium ötvözet. Az előírt szilárdsági értékek: Szakítószilárdsága: 34 kp/mm

2 Folyási határ: 0,2 % Maradó alakváltozás: 23 kp/mm

2 Nyúlás (10 d): 10-12% Az anyagátvételi vizsgálatok alkalmával minden próbapálcára mérőműszert szereltek, amellyel a 0,2 %-os maradó alakváltozás, vagyis a 115