Közúti hidász almanach 2004 (Lánchíd füzetek 1., 2005)

Tanulmányok - Jójárt János - Hajós Bence: Pontonhidak az ezredfordulón

HIDÁSZ ALMANACH 2004 Pontonhidak az ezredfordulón helyi földbirtokosoknak, hogy Nagy-Lónya és Mogyorós területén a Tiszán át révet tarthassanak és azon vámot szedhessenek. Az I. katonai térképezés idején (1782-1785) is megemlítik a térképekhez csatolt országleírásban, hogy a két község között a Tiszán komp közlekedik. 1945-ben, a háborús események után a köteles kompforgalom ismét megindult. Az átkelőnél ma egy 20 tonna teherbírású, motoros meghajtású köteles komp van, amely 1997 óta a pontonhíd tartozéka. A pontonhíd telepítését Szűcs M. Sándor országgyűlési képviselő, református lelkész 1990-ben kezdeményezte az országhatár és a Tisza közé beékelt észak-beregi térség megközelíthetőségének javítására. Az első elképzelések TS uszályhíd létesítéséről szóltak Aranyosapáti és Tiszaadony között. A telepítési és működési költségek biztosítatlansága miatt a kezdeményezés több évre megtorpant. 1994 októberében megépült a cigándi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd, átadásával megszűnt a korábbi dombrádi pontonhídüzem. E pontonhíd felszabadulásával, illetve a TS uszályok Tiszáról időközben bekövetkezett elhajózásával pontonhíd telepítése a dombrádi szerkezet felújításával vált reálissá. A 182,5 m hosszú dombrádi pontonhídnak 14 nyílása volt, 4 állandó alépítménnyel (hídfők és azokhoz kapcsolódó egy-egy pillér. A híd főtartó hosszai rendre az alábbiak voltak: 12,8 + 21,8 + 12,2 + 12,2 + (12,2 + 10,6 + 12,2) + 12,4 + 9,0 + 9,0 + 10,4 + 12,2 + 21,8 + 12,8 m. A 34,9 m széles nyitható hajózónyílást zárójellel jelöltük. A két 21,8 m hosszú bejáró nyílás végeire a szomszédos nyílások feltámaszkodtak. Ez a két nyílás biztosította a vízszintingadozás követését. A 21,8 m hosszú nyílások vége alatt páros-ponton, az összes többi helyen szólóponton vette át a terhelést. A dombrádi pontonhíd új helyen való továbbüzemeltetésére további lehetséges helyszínként Olcsvaapáti, Balsa, illetve Aranyosapáti közvetlen alternatívájaként Lónya merült föl. A működési feltételek biztosítására egyedül Lónya esetében volt határozott helyi kezdeményezés, így végül az úszóhíd ide kerülhetett. A pontonhidat a szakminiszter 1995. augusztus 4-én az állami céltartalék kezelő-hasznosító (KHVT) Kht. rendelkezési állományába sorolta. A híd kezelésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a Bereg Térségi Fejlesztési Társulás, Tiszamogyorós és Lónya községek önkormányzata 1995. október 20-án közös társaságot alapított Bereg-Szabolcs Híd Kht. (BESZHÍD Kht.) néven. A céltarta194