A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1994-1999. (2001)

Öntöttvas hidak

A KISKŐRÖSI KÖZÚTI SZAKGYŰJTEMÉNY ÉVKÖNYVE 1994-1999 Rhonic: az öntöttvas hidak előállítója A Felvidék jelentős vasérclelő és feldolgozó területe a Garam-völgy volt. Műöntészete azonban korántsem volt olyan jelentős, mint a szomszédos Gömör és Szepes megyéké. Hogy e tekintetben a garamvölgyi vasgyárak mégis nagyobb hírnévre tettek szert, az elsősorban a királyi kamara kezelésében levő rhonici vasgyárnak, a Kohári-Coburg-féle pohorellai komplexumnak volt köszönhető. Hrónic, (Kisgaram, Hronyec) Szlovákiában található, a Nagy- és Fekete-Garam találkozásánál. A település nevezetessége a vasércbánya és vasmű volt. A vasművet 1565-ben alapították. A 16. század legjelentősebb, messze földön híres vasműve volt a hronyeci. Egy 1580-ban kelt okiratban talált utalás megerősíti a gyár létezését. Árvái József 1765-ben tusrajzon örökítette meg a település látképét, a hegyekből lezúduló folyók között meghúzódó épületek között jól kivehető a két nagyolvasztó. A pontosan két évszázaddal ezelőtt Drezdában megjelent újság azt írta, hogy „a magyarországi vasvárosban Hronicon a nagyolvasztóban nyersvasat olvasztanak és öntöttvas eszközöket gyártanak". Rhonicon az öntészet a 18-19. század fordulója után is a fő tevékenység volt. Legmeggyőzőbb példái ennek az 1810-ben és 1813-ban öntött vashidak. A hidak első leírója, Stephan Edler von Kees 1815-ben a Systematische Übersicht der Gewerks und Industrieprodukte Österreichs c. művében közölte: „... dass von Eisenbrücken (des Österreichs-Ungarischen Staates enthált wirdkurz mitgeteilt) nur die Rohnitzgegossene und daselbst errichtete Eisenbrücke Beachtung verdiene". A hidakról másodiknak Hugó Fuchs prágai mérnök adott közre kisebb tudósítást, amelyben kimutatta, hogy a Rhonicon öntött vashidak az európai kontinensen az első ilyen típusú próbálkozások közé tartoztak, csupán az 1792-ben a Striegenaun átvezető 13 m hosszú és 2,6 m széles híd előzte meg azokat, és egyben előképül is szolgált a rhonici hidakhoz. A kisebbik híd 4,5 m hosszú és 2,5 m széles volt, és a Fekete-Garamon vezetett keresztül. A hidat öt padlóvas hidalta át, amelyek szintén öntöttvasból készültek. A technikai tökéletességen túl igényként merült fel, hogy a híd művészi szempontoknak is megfeleljen. Az áthidaló lapokat alátámasztó három ív áttört, szabályosan fogyó körökből és futókutya-motívumokból állt össze, amely dekoratív megjelenésűvé teszi a hidat. 35