A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

színű, tartós és vízálló posztóból készül, 10 cm széles I.. s azon../ rézbádogból sajtolt, koronás magyar címer erősíttetik... ".[9]. A budapesti útmesteri iskola 1932-ben történt megszüntetését követő időszakról nincsen adatunk arról, hogy hol és milyen szervezetben folyt a tovább az útmesterek képzése. Egy bizonyos: A M. Kir. Útmesteri Iskola Budapesten, 62. törzskönyvi és 32. folyószám alatt 1944-ben útmesteri képesítési bizonyítványt adott ki, az érsekújvári születésű Lévárdy Imre nevére. Időközben 1938 és 1945 között lezajlik a II. világháború, amelynek végén az ország romokban hever, a közutak- és vasutakból alig maradt valami, ami használható. Mindezek ellenére a közutak felügyeletét az Államépítészeti Hivatalok változatlanul ellátják, sőt részben ők látják el a posta szerepét is. Mégpedig úgy, hogy a hivatalos levélküldeményeket egyik útőr adta át a másiknak s így például egy Hajdúnánásról elindított levélküldemény három nap alatt Debrecenbe jutott. A közútkezelés terén hozott első hivatalos intézkedés volt az, hogy a „...közúti hálózat szakszerű kezelésének és fenntartásának fokozására és a háborús károk helyreállítására..." 1945-ben létrehozták a Közúti Kerületi Felügyelőség-eket Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Szombathely székhellyel. [10]. A Felügyelőség vezetője, akár a minisztérium, akár valamely ÁÉH létszámába tartozik is, közvetlenül a miniszter hatásköre alá tartozik és a feladatait is a miniszter határozza meg. Egy - egy felügyelőség hatáskörébe több vármegyei ÁÉH tartozott. Majd 1947-ben felállítják az Országos Építés- és Közmunkaügyi Tanács-okat, amelyek [11] ugyanezekben a városokban építési hivatalokat szerveznek az állami és egyéb közületi építések műszaki szolgálatának ellátására. Ez előrevetíti a közutak államosítását, ami 1948 nyarán be is következik. 1.5 A közutak államosítása Az 1949. évvel kezdetét vette a közutak államosítása. Eszerint minden törvényhatósági kezelésben volt út, fokozatosan 5 év alatt, 1949. és 1953. évek között állami kezelésbe kerül. A hivatkozott rendelet szerint ez összesen 24.462 km hosszat kitevő úthálózatot érint. Az utakkal együtt átadásra kerül a törvényhatóságok teljes közúti személyzete (közúti mérnökök útmesterek, útőrök), valamint az útépítési és fenntartási eszközök. A kötelező közmunka-tartozásokat 1949.-től egy összegben kell a törvényhatóságoknak a kincstárhoz befizetni. Az állam kezelésébe történő átvételt az Államépítészeti Hivatalok főnökei hajtják végre. Az állami kezelésbe vétel alól kivételt képeznek a településken átvezető útszakaszok és a vasúti-, vagy hajóállomásokhoz vezető utak. A kiegészítő 25200/1949.

(V. 17.) K. M. sz. rendelet értelmében az átvételt meg kell gyorsítani úgy, hogy az átvétel 1949. október 31. én befejeződjék. Még ugyanebben az esztendőben a 340/1949. MT sz. rendelet kimondja, hogy 1950. január 1. napjával létrehozzák az Útfenntartó Nemzeti Vállalat-okat és a 254/1949. MT sz. rendelet az „Útigépjavító Nemzeti Vállalat" nevét „Útigépjavító és Kölcsönző Nemzeti Vállalat" névre változtatja, azaz ezentúl útépítésnél használt gépek kölcsönzése is feladata lett. Az útfenntartó nemzeti vállalatok létrehozásának körülményeit a 246/1949. (XI.26.) KM sz. rendelet, részletezi. Ezek szerint e vállaltok feladata „...Az állami, városi és községi közutak fenntartása, azokon kisebb terjedelmű útburkolatok létesítése, bekötő utak építése, hidak kisebb fenntartási munkáinak elvégzése, kisebb, törzskönyvezés alá nem eső hidak építése és a kisebb 80