A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VI. A gyűjtemény érdekességei, ritkaságok

- Széchenyi titkára és Sasku Károly - mérnök, író, aki később minisztériumi tisztviselő lett. A javaslat - mely a mai szóhasználattal élve első komplex közlekedésfejlesztési tervünk - hét fejezetre oszlik, felépítése ma is példamutató. Az általános megállapításoktól a gyakorlati megvalósítás kérdéséig mindent részletesen tartalmaz. I. Fejezet: Általános szempontok, II Fejezet: A közlekedési rendszer alapelvei. III. Fejezet: Számítási adatok. IV. Fejezet: A magyar közlekedési rendszer részletes kifejtése. V. Fejezet: A javasolt közlekedési eszközöknek hatóságok szerinti számbavétele. VI. Fejezet: Költségvetés a javasolt közlekedési eszközök kiállítására. VII. Fejezet: A végrehajtás rendezése. A Batthyányi-kormány 1848-ban törvényerőre emelte a nagyszerű tervet (1948. évi XXX. te). Végrehajtása a hamarosan bekövetkezett események miatt jelentős halasztást szenvedett. A közlekedés fejlesztése a kiegyezés után gyorsult fel, de a javaslat még sokáig iránymutató maradt. A könyvet regényes úton, egy könyv-árverésen sikerült megszereznünk, és most ez a legbecsesebb darabja könyvtárunknak. 18. Görög-Kerekes vármegyei sorozat Görög Demeter (1760-1833) Nagyváradon, majd Bécsben folytatta jogi és irodalmi tanulmányait. 1796-ban Esterházy Pál nevelője lett, a hercegi palotában rendezte be az első magyar térképkiadót. Itt folytak - meglehetősen szerény körülmények között - a pompázatos terv, Magyarország atlaszának munkálatai. Az intézmény főmunkatársa Kerekes Sámuel, a magyar nyelv tanára és a lap szerkesztője volt, 1800-ban bekövetkezett haláláig. A munka kiadását Görög Demeter már 1791-ben meghirdette, de a vármegyék első térképei csak hét év elteltével - 1798ban jelentek meg. 1803-ig 35 lap jelent meg. Görög 1803-ban címlapot készíttet, amely a korábban kiadott és sorszámozott térképekkel egybekötve a „Magyar Átlás" első kiadását jelentette. A vármegyei térképek szerkesztése azonban tovább folyt, és Görög egy nagy Magyarország-térképet is szeretett volna ezekből összeállítani. Amikor azonban megjelent a nagy Lipszky-térkép, amelyhez vázlatait rendelkezésre bocsátotta, kiábrándult és visszavonult a további térképkiadástól. A megyei atlasz anyagát azonban átadta Márton Józsefnek, aki azután szorgalmas munkával 1811-re befejezte az összes vármegyei lap kiadását. Csaknem egy egész évszázadon keresztül a „Magyar Átlás" volt az ország képének magyar nyelvű tükre, amely ezért igazi mérföldkő a magyar kultúrtörténetben. A szakgyűjteményben az összes vármegye térképe megtalálható, igaz hogy egy-két szelvény csak másolatban. 19. Az I. katonai felmérés térképei Az I. katonai felmérésre (felvételezésre) 1763-1787 között került sor, amely a maga korában "Josephinische Aufnahme" néven vált ismertté - mivel a munkálatok II. József uralkodása alatt mentek végbe. Az Osztrák Császárság mintegy 5400 szelvényből álló, 1:28.800 méretarányú térképműve a korszak méreteiben leghatalmasabb topográfiai alkotása volt. A Magyar Királyságot 67