A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

II. A gyűjtemény kihelyezett kiállításai

(PRO-LINE Bt.) kapott felkérést. Az ütemtervnek megfelelően, május 10-re az alap és a feltöltés már el is készült, a munka, a vasárnapok kivételével, az elkészülésig folyamatosan zajlott. Az építés során az útkaparóházat keresztező víz-nyomóvezetéket is azonnal át kellett helyezni, hogy az ne akadályozza a kivitelezést. A feszített ütemterv szorításában - a kiállítás-építések miatt, rövidíteni kellett az időtartamot -, a szerkezet-kész állapot a tetőfedéssel június 1-re elkészült. Az eredetileg ikerházként használt épületet úgy alakítottuk át, hogy az épület egyik felét, az egyik lakást, teljesen az eredeti állapot szerint építettük meg. Még egy öreg kemenceépítő mestert is sikerült találnunk Kecelen, aki valódi búboskemencét épített, melyet ki is égettünk, s az a hűvösebb napokon felfűtve meleget adhatna a látogatóknak. Az épület másik felében a falakat nem építettük meg, így az két részre tagolt, egy légterű terület maradt. Az épület teljes átadására július 14-én a tervezett időpontban került sor. Az útkaparó lakás hangulatos XIX-XX századfordulós enteriőrének szakmai szempontból is elfogadható kialakításával a szegedi dr. Juhász Antal néprajz professzort kértük fel. A bútorokat és használati tárgyakat elsősorban a környék tanyáit bejárva igyekeztünk Juhász professzor vezetésével összegyűjteni. Nehéz, de szép munka volt a tanyasi emberekkel megalkudni egy-egy székért, vagy lábosért. A hiányzó tárgyakat antikváriumokból, ócskásoktól szereztük be. A berendezés során még így is volt egy-két hiány a biztosan használt tárgyak közül. Azokat végül a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, az emlékpark skanzenjében álló többi ház részére átadott, de kiállításokba nem került raktári készletéből egészítettük ki. Az ikerház másik felében egy úttörténetí kiállítást építettünk, ahol igyekeztünk - az irányítóktól a tervezőkön át az útkaparókig - emléket állítani közutas szakmánknak. Az elhelyezett tárgyak és eszközök válogatásánál elsősorban a Szakgyűjtemény raktáron lévő tárgyait vettük elő, de a kiskőrösi állandó kiállításból is átkerült egy-két anyag. Itt elsősorban az útmesteri iroda kialakítása érdekében vásároltunk tárgyakat, eszközöket. A kiállítást Szabó László szakmuzeológus tervezte, és a kivitelezést és az installáció gyártását a PYXIS-II Bt szakemberei végezték. A kiállítás-építés során kiderült, hogy az eredeti ablakok és a tájolás kevés a tablók jó láthatóságához. Ezért az eredeti elképzeléstől eltérően, fényforrásokat helyeztünk el a tablók megvilágításához. Az útkaparóházat melléképület egészíti ki, mely szintén ikerépületként készült. Ezt a funkciót meghagyva a két részben egyegy útépítő enteriőrt alakítottunk ki. Az egyik részben az alföldi kövesút eredeti makadámburkolatát mutatjuk be egy útkaparóval, használati tárgyaival. Az épület másik felében, hasonló elhelyezéssel, de a mai kor aszfaltburkolata, sárgamellényes egyenruhája, használati tárgyai láthatók, ezzel mintegy üzenve azt, hogy a technika-technológia változik, az öltözet és szerszámok kényelmesebbek, de az ember, aki ezt használja ugyanaz. Az útkaparóház a kiépített úttól mintegy 70 méterre, az erdő szélén áll, nem messze a kiskunsági erdészháztól és az erdei tanteremtől. Meg kellett tehát oldani a szilárd burkolatú megközelítését. Már a helyszín kiválasztásnál megegyeztünk abban, hogy ez csak az első alföldi transzverzális kövesút eredeti vizes makadám burkolata lehet. Elővettük hát az eredeti terveket és kiszámoltuk Kovács István szegedi üzemmérnökség vezetővel a szükséges frakciónkénti kőmennyiséget, és az üzemmérnökség „útkapa35