A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

II. A gyűjtemény kihelyezett kiállításai

(PRO-LINE Bt.) kapott felkérést. Az ütemtervnek megfelelően, május 10-re az alap és a feltöltés már el is készült, a munka, a vasárnapok kivételével, az elkészülésig folyamatosan zajlott. Az építés során az útkaparóházat keresztező víz-nyomóvezeté­ket is azonnal át kellett helyezni, hogy az ne akadályozza a kivi­telezést. A feszített ütemterv szorításában - a kiállítás-építések miatt, rövidíteni kellett az időtartamot -, a szerkezet-kész állapot a tetőfedéssel június 1-re elkészült. Az eredetileg ikerházként használt épületet úgy alakítottuk át, hogy az épület egyik felét, ­az egyik lakást, teljesen az eredeti állapot szerint építettük meg. Még egy öreg kemenceépítő mestert is sikerült találnunk Kecelen, aki valódi búboskemencét épített, melyet ki is égettünk, s az a hűvösebb napokon felfűtve meleget adhatna a látogatóknak. Az épület másik felében a falakat nem építettük meg, így az két részre tagolt, egy légterű terület maradt. Az épület teljes átadá­sára július 14-én a tervezett időpontban került sor. Az útkaparó lakás hangulatos XIX-XX századfordulós enteriőré­nek szakmai szempontból is elfogadható kialakításával a szegedi dr. Juhász Antal néprajz professzort kértük fel. A bútorokat és használati tárgyakat elsősorban a környék tanyáit bejárva igye­keztünk Juhász professzor vezetésével összegyűjteni. Nehéz, de szép munka volt a tanyasi emberekkel megalkudni egy-egy székért, vagy lábosért. A hiányzó tárgyakat antikváriumokból, ócskásoktól szereztük be. A berendezés során még így is volt egy-két hiány a biztosan használt tárgyak közül. Azokat végül a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, az emlékpark skanzenjében álló többi ház részére átadott, de kiállításokba nem került raktári készletéből egészítettük ki. Az ikerház másik felében egy úttörténetí kiállítást építettünk, ahol igyekeztünk - az irányítóktól a tervezőkön át az útkaparó­kig - emléket állítani közutas szakmánknak. Az elhelyezett tár­gyak és eszközök válogatásánál elsősorban a Szakgyűjtemény raktáron lévő tárgyait vettük elő, de a kiskőrösi állandó kiállítás­ból is átkerült egy-két anyag. Itt elsősorban az útmesteri iroda kialakítása érdekében vásároltunk tárgyakat, eszközöket. A ki­állítást Szabó László szakmuzeológus tervezte, és a kivitelezést és az installáció gyártását a PYXIS-II Bt szakemberei végezték. A kiállítás-építés során kiderült, hogy az eredeti ablakok és a tájolás kevés a tablók jó láthatóságához. Ezért az eredeti elkép­zeléstől eltérően, fényforrásokat helyeztünk el a tablók megvi­lágításához. Az útkaparóházat melléképület egészíti ki, mely szintén iker­épületként készült. Ezt a funkciót meghagyva a két részben egy­egy útépítő enteriőrt alakítottunk ki. Az egyik részben az alföldi kövesút eredeti makadámburkolatát mutatjuk be egy útkaparó­val, használati tárgyaival. Az épület másik felében, hasonló elhelyezéssel, de a mai kor aszfaltburkolata, sárgamellényes egyenruhája, használati tárgyai láthatók, ezzel mintegy üzenve azt, hogy a technika-technológia változik, az öltözet és szerszámok kényelmesebbek, de az em­ber, aki ezt használja ugyanaz. Az útkaparóház a kiépített úttól mintegy 70 méterre, az erdő szé­lén áll, nem messze a kiskunsági erdészháztól és az erdei tante­remtől. Meg kellett tehát oldani a szilárd burkolatú megközelíté­sét. Már a helyszín kiválasztásnál megegyeztünk abban, hogy ez csak az első alföldi transzverzális kövesút eredeti vizes makadám burkolata lehet. Elővettük hát az eredeti terveket és kiszámoltuk Kovács István szegedi üzemmérnökség vezetővel a szükséges frakciónkénti kőmennyiséget, és az üzemmérnökség „útkapa­35

Next

/
Thumbnails
Contents