A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

II. A gyűjtemény kihelyezett kiállításai

rói" elkészítették az úttükröt. Kioktattuk az embereket a makadámút-építés szabályaiból, melyet mi is csak könyvből ismertünk, s velük együtt kíváncsian vártuk, hogy sikerül-e nekünk is olyan jó minőségű burkolatot építenünk, mint száz éve elődeinknek. A megérkezett anyagból először kiraktuk a szélsort és elkészítettük az alapréteget, mely szórt útalap volt, kézzel igazítva. Majd kiszórtuk a zúzottkő-réteget, locsolás és hengerlés után a zúzalék-terítés következett, majd újabb locsolás és hengerlés után a kiékelő „hintőanyag", a zúzotthomok-réteg elterítése következett. A behengerelt kész pálya még ma is tökéletesen áll, pedig nem tartja karban útkaparó. Az ünnepélyes átadásra az Ópusztaszerre szervezett „A közutas társadalom ezredfordulós megemlékezése" rendezvénysorozat keretében került sor. Az avatáson az ünnepi beszédet Tombor Sándor közlekedési és vízügyi államtitkár mondta, majd a kész ház kulcsait az ÁKMI részéről dr. Gulyás András információs igazgató adta át Nagy László ÓNTE igazgatónak. A házat jelenleg is szerződés alapján a Nemzeti Történeti Emlékpark üzemelteti, a kiállításokat a Szakgyűjtemény tartja karban illetve újítja fel. A kulcsátadás után a helyi plébános megáldotta meg az épületet, majd először a szakemberek, később az emlékparkba látogatók vették birtokba az új létesítményt. Az emlékparkot évente több százezer ember látogatja, kiknek jelentős része betér az útkaparóházba is. 3. A vágsellyei „Feketeházy-Lévárdy" emlékszoba A ma Szlovákiában található Vágsellye magyar alpolgármestere, Botka Ferenc és Dobosi Tivadar kezdeményezését felkarolva, a helyi Feketeházy János Polgári Egyesület lehetőséget biztosított egy, a város jeles szakembereinek, Feketeházy János tervezőmérnöknek és Lévárdy Imre útmesternek és múzeum-alapítónak méltó emlékhely kialakítására a Feketeházy János Magyar Házban (MurgaSova 7-9). Az Emlékszobát a Szakgyűjtemény anyagainak és dokumentumainak felhasználsával rendeztük be. Ünnepélyes megnyitása az érdeklődők előtt 2005. szeptember 28-án volt, kapcsolódva a „110 éves az Esztergomi Mária Valéria Duna-híd" nemzetközi konferencia programjához. Feketeházy János a magyar vasszerkezet-tervezők és ezen belül is a hídtervező mérnökök egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Vágsellyén született 1842-ben, és végül hazaköltözve ott is halt meg 1927-ben. Egyik jelentős alkotása a szegedi közúti Tisza-híd terve volt, melyet sokáig a pályázatot beadó francia Eiffel-nek tulajdonított a közvélemény. De ő tervezte a szolnoki vasúti Tisza-hidat, a komáromi Erzsébet hidat, s egyik legszebb alkotása a budapesti Ferencz József, - ma Szabadság - híd terve. Nevéhez kapcsolódik a fiumei forgóhíd tervezése is. Mindemellett tervezett a magyar és az orosz cári hadsereg felkérésére különböző szerkezetű hadihidakat is. Nemcsak hidakkal foglalkozott, de a budapesti Magyar Állami Operaház és a Fővámház vas tetőszerkezetét, a Keleti Pályaudvar fedélszékét is ő tervezte. Vasúti fordítókorongja európai szabadalmi oltalom alatt ált. Lévárdy Imre a felvidéki Érsekújváron született, és a negyvenes évek elején volt útmester Vágsellyén, ahol a lakása és útmes36