A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

I. A szakgyűjtemény története

Az új kiállítási épület lehetőségeit kihasználva még az év őszén megnyílt egy új időszaki kiállítás. A „Közúti és közlekedésbitzonsági bemutató" című tárlat a forgalomtechnikai eszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cégek segítségével és anyagaiból készült, s egyben biztonság-technikai bemutató is volt a javarészt diák-csoportokból álló látogatóknak. A kiállítás bezárása után több cég a kiállított anyagot felajánlotta a gyűjtemény számára. Tóth László vezető már az építkezések során is többször rosszul érezte magát. 1996-ra az állapota teljesen leromlott, daganatos betegségével kórházba és betegállományba került, végül kérte nyugdíjazását. Még az évben a Budapesti Fényes Elek utcai közutas székházban felépült az 50 éve átadott Kossuth hídról egy kiállítás, melyet már Szabó László a Közlekedési Múzeum szakembere rendezett. 1996 június 30-ával a Közúti Szakgyűjtemény az újonnan alakult Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság szervezetének lett része, s gondoskodni kellett a gyűjteményvezető pótlásáról is. The first exhibition of the new chamber room 5. Korszerűsítések 1996. július 1. -2005. szeptember „Közúti Szakgyűjtemény" az ÁKMI Kht. fennhatósága alatt 1996-1999 közötti időszak A gyűjtemény élére, az ÁKMI-hoz kerülése után, új vezető érkezett. Szászi András szintén közutas szakember volt, aki a Kecskeméti KIG frissen alakult jogutódjától, a Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságtól került a múzeum élére. A gyűjtemény előtte sem volt ismeretlen, mert mint az alapító Lévárdy Imre unokája, látta azt megszületni a házuk udvarában, ahol együtt laktak a nagyszülőkkel. A régi és az új vezető megállapodott egy menetrendben a gyűjtemény és a múzeumi munka átadása és betanítása ügyében, mindebből pár találkozás lett Tóth László betegágyánál, aki hosszan tartó betegség után 1996 őszén meghalt. így a muzeológusi munkába önállóan kellett betanulnia, Rósa Dezső az ÁKMI Kht. gyűjteménnyel foglalkozó vezetője és Szabó László, a Közlekedési Múzeum szakmuzeológusa segítségével, akivel mai napig jó a kapcsolata és a két intézmény között is töretlen az együttműködés. Mint volt adattári mérnök, először a nyilvántartási rendszer kartonjainak számítógépes feldolgozásába fogott bele, ami az akkori számítástechnikai színvonalon, házilagos munkával, az Excel táblázatkezelő rendszer felhasználásával történt. 1996-1998 között elkészült a Könyvtár és térképtár teljes katalógus-állományának feldolgozása és a muzeális tárgyak és filmek nyilvántartásának gépre vitele. Ezzel a lehetőséggel különböző szempont szerinti listák, kigyűjtések voltak készíthetők, ami meg- könnyítette a konkrét kereséseket, de nem oldotta meg a múzeumi és könyvtári nyilvántartásoktól elvárt igényeket. 18