A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

I. A szakgyűjtemény története

rán az épület teljes tetőszerkezetét kicseréltük, kivéve a vasbeton szarugerendákat. Az épülethez utólag toldott lapostetejű rész is nyeregtetőt kapott. A nyílászárók is teljesen újak lettek és a belső tér is némileg átalakult. A régi burkolatot a bejárati részen kőburkolatra, a tanácsteremben és az előadóteremben padlószőnyegre, míg a kiállítási részben műanyag burkolatra cseréltük. Az építés során a költségvetés nem biztosított keretet a teljes újraszigetelésre. A későbbi évek megemelkedett talajvíz-szintje viszont azóta salétromosodást és a vakolat leválását indította el. A szolgáltatási színvonalat emelve kialakítottuk a női és a férfi közösségi tisztálkodó helyiségeket, melyből eddig egy szál állt a látogatók és a dolgozók rendelkezésére. A nyitott szín hullámpala tetejét „Lindab" tetőre cseréltük és a vasszerkezetet újrafestettük. A kiszolgáló utakat és a térburkolatot aszfaltozták, a sétányokat és egyéb közlekedő részeket murvázott burkolattal látták el. A burkolat-építési munkát a Solt-út Kft. és a Kiskőrösi Üzemmérnökség végezte el. Az épületek és a burkolatok építésével egy időben készült el a megvásárolt terület leválasztása elemes vasbeton-kerítéssel. A tereprendezés során a területen levő hatalmas vasbeton tűzivíztárolót olcsóbb és egyszerűbb volt egy kis dombbá alakítani, mit elbontani és a törmeléket elszállítani. A „domb" valamilyen oknál fogva vonzza a gyerekeket, s a kiállítás-látogatás után rendre kérik, hogy felmehessenek és legurulhassanak. Télen a helyi gyerekek használják szánkózásra, mint a város legmagasabb pontját. Az új terület építési munkái mellett lehetőség nyílt a régi útmesteri épület részbeni átalakítására és felújítására. Ebben az épületben kaptak helyet az irodák, a könyvtár és raktárak. A fűtési rendszert is korszerűsítettük gázkazán és radiátorok beépítésével, de a pénzügyi keret a teljes felújítást már nem fedezte. Ezért a padlóburkolatok a régiek maradtak, és a raktárnak használt helyiségekbe a fűtést sem tudtuk bevezetni. Az elkészült új épületben nagyrészt új anyaggal és teljesen új installációval - fekvő gurulós üvegvitrinek, álló üvegvitrinek világítással, új fémvázas paravánok - készült az állandó kiállítás. „A magyar útépítés története" című kiállítás a római kortól kezdődően a mai napig követi nyomon a hazai útépítés, -fenntartás történtét, kitérve a hidakra is. A parkosított, aszfaltos utakkal és sétányokkal kialakított udvaron a gépek is teljesen új elrendezést kaptak, lehetőség szerint tematikusán csoportosítva. Az ünnepélyes megnyitóra, mely egyben a gyűjtemény 20 éves fennállásának ünnepsége volt, 1995. július 14-én került sor. Az ünnepi beszédet Regős Szilveszter minisztériumi főosztályvezető és Hórvölgyi Lajos, az ÜKIG igazgatója mondta. Tóth László gyűjteményvezető a múzeum 20 éves fennállásról emlékezett meg. Az ünnepségen a minisztériumi, országos és megyei szakembereken kívül a helyi társadalmi élet szereplői is részt vettek és meghívást kaptak az alapító lánya és unokái is. A sok éves kutatómunka és a kiállítás-rendezés során készült vázlatok feldolgozásával készült el, s jelent meg 1995-ben a „Magyarország közútjainak története" című könyv, mely az útépítésünk történetét dolgozza fel a római kortól egészen 1960ig. A könyv hiánypótló mű, mert Hanzély János könyvét leszámítva (Útügyi Kutató Intézet, 14. sz. kiadvány), még senki sem dolgozta fel ilyen teljeskörűen a hazai úttörténetet. / /