A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

I. A szakgyűjtemény története

Az átalakított épületben 1974. november 5-én nyílt meg az első állandó kiállítás „A magyarországi útépítés és-fenntartás története" címmel. A kiállítást dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár nyitotta meg. A megnyitón a minisztériumi szakvezetésen kívül a Közlekedési Múzeum, a megyei és városi szervek képviselői, valamint a szakma intézményeinek vezetői is részt vettek. A műsort adó úttörők közt ott szerepelt az alapító unokája is. Az új kiállítás méltó folytatása és megkoronázása volt a megkezdett munkának. A tárlókba és vitrinekbe kerülő anyagban már ott voltak az általában ajándékozással szerzett muzeális tárgyak és egyéb emlékek. A kézzel rajzolt térképek mellett megjelentek a fénymásolt és antikváriumokból vásárolt eredeti régi térképek is. Külön színfolt volt a Közlekedési Múzeumtól kapott akvarell sorozat, mely még ma is az állandó kiállítás része. Az útmesteri telep udvarát felhasználva, az ország szinte minden területéről érkeztek a megyei igazgatóságoktól régi selejtezett, vagy elöregedett gépek, úthengerek, teherautók, „bitumenes gépek", vizeslajt, burkolatbontó eke, és még sok érdekesség. Enaines in the collection at the end of the 1970's Az új hely és kiállítás nagy ívű fejlődési lehetőségeket nyitott meg a gyűjteményelőtt, deehhez rendezni kellett a jogállását, mert hivatalosan az még mindig csak egy magángyűjtemény volt. Ezt a problémát úgy sikerült megoldani, hogy a Kecskeméti KIG a Főosztály által biztosított öszszeggel megvásárolta a „Lévárdy hagyatékot" s így már nem volt akadálya, hogy a Kulturális Minisztériumhoz forduljon hivatalos múzeumi rangot kérve az állandó kiállításnak. Az engedélyt 1975. december 31-én a minisztérium megadta, s így országos gyűjtőkörrel, út-, hídépítés szakterületre, a műszaki múzeumok közé sorolta a „Közúti Szakgyüjtemény"-t. Tóth László az állandó kiállítás anyagának bővítése mellett, megkezdte a különböző gyűjteménycsoportok kialakítását és azok rendezett bővítését. Többek között nevéhez fűződik a szakkönyvtár kialakítása, és katalógus-cédulák készítése. A könyvtár első jelentős magyar és külföldi szakirodalommal való bővülését a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet könyvtárával kialakított gyümölcsöző szakmai kapcsolat biztosította, a selejtezések és a duplumok átadásával. A rendszeres kutatómunka megindításához nélkülözhetetlenek voltak a lexikonok, a különböző általános-történeti művek, törvénykönyvek, rendeletek. Ezekhez elsősorban vásárlással és antikvár beszerzésekkel sikerült hozzájutni, de továbbra is érkeztek ajándékként szakemberektől, hagyatékokból értékes régi szakkönyvek. A Közúti Igazgatóságoktól és szakvállalatoktól (UVATERV, Betonútépítő, Aszfaltútépítő, Hídépítő Vállalatok, Ganz-MÁVAG, stb.) is megkaptuk - sajnos elég rendszertelenül - a régebbi és új kiadványaikat, könyveiket. A minisztérium és a megyei igazgatóságok irattári anyagának selejtezései megteremtették az irattár és tervtár anyagát. A régi és elbontott hidak tervei is Kiskőrösre kerültek a Minisztérium Híd-tervtárából. Mindemellett megkezdődött az alkalmazott technológiák megörökítése az utókor számára leírások, de elsősorban fotósorozatok készítésével, mely azóta is rendszeresen folyik. A fotók nagy része a vállalatoktól és a régi szakw