A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

hátteret az Útalapról szóló törvény [6] adta meg 1992-ben, de azt 1998-ban hatályon kívül helyezték. Jelentős előrelépést ho­zott a 2003-ban megjelent törvény a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről [7]. 5.2 A magyar közúthálózat helyzete Magyarország úthálózata közutakból és magánutakból áll. A köz­úthálózatot egyrészt az állami tu részt az önkormányzati tulajdonú gos közúthálózat hossza a gyorsforgalmi utakkal együtt 2005-ben 30560 km. A he­lyi utak hossza a külterületi helyi utakkal együtt közel 140 ezer km. A teljes közúti forgalom teljesítményének mintegy 70%-a az országos közutakon bonyolódik le. A motorizációs szint az ország­ban 2005-ben 285 személy­gépkocsi/1000 lakos volt. Az országos közútháló­zatra fordított kiadások időbeni alakulása nem mutat semmiféle szabályosságot. A ráfordítások összege gyakran pillanatnyi politikai tényezőktől függ, és azt nem lehet előrebecsülni [8]. A gazdasági átalakulás kezdeti időszakában jól működő Útalapot sajnos később megszüntették egy kormányváltás kapcsán. Az Útalap összege relatív mértékben kedvezőnek mutatkozott egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság egészének teljesítménye meglehetősen alacsony volt. Az Út­alap megszűnése után 2005. végéig a költségvetés részét képező Út­fenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat (ÚFCE) biztosította az országos közúthálózattal kapcsolatos feladatok finanszírozását. A közutak finanszírozásának fő forrása jelenleg az állami költségvetés, ahol két jelentősebb célfeladathoz rendelnek forrást. Az egyik feladat az országos közutak fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése, beleért­ve a gyorsforgalmi utak fenntartását és üzemeltetését is, míg a másik feladat a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését célozza. Mindkét fel­adat költségvetési gazdája a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Az országos közutakra fordítható költségvetési sor 2006. évi elneve­zése Útpénztár. A forrásigény mindig nagyobb a lehetőségeknél, és ez a helyzet a köz­utak esetén is fennáll. A közúti szektor finanszírozását a 90-es évek közepén nemzetközi kölcsönök is segítették. Kezdetben a Világbank, majd később az Európai Szerkezetváltási és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB), valamint hazai és nemzetközi ban­kok konzorciumai nyújtottak hiteleket. Ez utóbbi esetben általában állami garanciavállalás is szükségessé vált. rozási programjai (PHARE, ISPA, Kohéziós Alap és Strukturális Alapok). Az EU források aránya várhatóan a jövőben tovább növekszik, és meg­határozóvá válik. Kedvező forrás-kiegészítés lehet az állami-magán együttműködés (Public-Private Partnership, PPP) keretében elérhető magántőke bevonás. A gyorsforgalmi hálózaton szedett útdíjak célja az üzemeltetés és fenntartás kiadásainak fedezése ezen utakon. Az elmúlt évtizedben a különböző állami és magán autópálya társaságok eltérő és esetenként igen magas közvetlen útdíjakat alkalmaztak, mely az úthasználókat kedvezőtlenül érintette. Jelenleg egy széles körben elfogadott matricás rendszer használatos, melyet a tervek szerint a teljesítményekkel ará­nyos elektronikus díjszedés vált majd fel a közeljövőben. A gazdasági átalakulás társadalmi hatásai esetenként szokatlan mó­don mutatkoznak meg, erre példa a közúti közlekedésbiztonság ala­kulása. A rendszerváltás évében a balesetek száma csúcsot döntött, majd az egyes kormányváltások éveiben a baleseti helyzet kis mérték­ben romlott a megelőző és a következő évekhez képest. Ez a feltéte­lezett összefüggés azonban a gazdasági növekedés stabilizálódásának időszakában már nem mutatható ki, mert sajnálatos módon a gaz­ajdonú országos közutak, más- Az ezredfordulótól kezdve és napjainkban rendkívül fontos lehetőséget lelyi közutak alkotják. Az orszá- biztosítanak az Európai Unió különböző pénzügyi alapjai és finanszí­Fiqure 2: Expenditure spent on public roads, at 2001 price levél 120 1969 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 99

Next

/
Thumbnails
Contents