A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 2000-2006. (2007)

VII. Szakmatörténeti tanulmányok

daság élénkülésével párhuzamosan a baleseti helyzetkép újra romló tendenciát mutat a 2002 utáni években. A mai társadalomban jelen lévő bizonytalanság részben okozhatja a közúti balesetek számának ismét tapasztalható növekedését. 5.3 A közúti szakirányítás szervezetének változásai Változások a gazdasági átalakulás kezdetén A magyar közúti szakirányításban a rendszerváltáskor jelentős szervezeti változások történtek. A területi közigazgatáshoz igazodóan megszervezett területi szakirányító egységek összefogására és irányítására 1991. január 1-én létrehozták az erős központi Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságot [9]. 1990 előtt a központi szakirányítási feladatokat rövid ideig ellenőrzése, a hálózat tervezése és fejlesztése, a fenntartás és üzemeltetés koordinálása, valamint a műszaki és információs háttértevékenységek ellátása. Egy különleges, huszadik szervezeti egység, az Autópálya Igazgatóság foglalkozott a gyorsforgalmi úthálózat, az autópályák és autóutak fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével. Az Autópálya Igazgatóság jogilag és gazdaságilag a megyei közúti igazgatóságokkal azonos helyzetben volt [9]. A fizikai munkavégzés az igazgatóságok üzemmérnökségein történt. Változásoka piacgazdaság konszolidálódásának időszakában A piacgazdaság fejlődése során 1996-ban a központi útügyi szakirányítás egy részét és a teljes területi útügyi szakirányítást non-profit szervezetekké, közhasznú társaságokká alakították (1988-1989) az Országos Közúti Főigazgatóság végezte, mely át, melyek tulajdonosa a szakminisztérium. 21 közhasznú társafőként a finanszírozási és fejlesztési kérdésekkel foglalkozott. ságot alapítottak 1996. június 1-én [10]: 19 társaságot a megyei Az országos közutak fenntartási és üzemeltetési feladatait 1982- közútkezelői feladatok ellátására, egyet a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos feladatok 3. ábra. Személyi sérüléses balesetek az országos közutakon Fiaure 3: Accidents resuitina in personal injury on the state public road network rendszerváltás 4 D C • könnyű súlyos T D C • halálos kormányváltások • • • 8000 6000 4000 2000 0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 végrehajtására, és egy további társaságot a központi műszaki és információs háttértevékenységekműködése érdekében. A megyei közúti igazgatóságok megyei állami közútkezelő közhasznú társaságokká váltak. A változás egyik célja az állami alkalmazottak (közalkalmazottak) számának jelentős csökkentése volt. További célként jelentkezett, tői 9 regionális Közúti Igazgatóság látta el. Ez a térbeli szerkezet hogy az új non-profit szervezetek gazdálkodása fokozatosan piaci nem egyezett meg a 19 megyéből álló közigazgatási szervezet- körülmények közé kerüljön, ezért lehetővé tették, hogy bevételük tel, ezért működése nem lehetett igazán hatékony. egy meghatározott része vállalkozási tevékenységből származzon. A vállalkozási részarány az elmúlt években 10% és 30% között 1991-től 19 önálló megyei Közúti Igazgatóság alkotta a területi változott az aktuális gazdasági és politikai körülményektől fügszakirányítási szintet, megfelelően igazodva a meglévő megye- gően. A területi közútkezelő társaságok bevételének fő részét a rendszerhez [9]. A központi irányítás a minisztérium költségvetési szerveként működő Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (ÜKIG) feladata lett. A fő funkciók az ÜKIG szervezetén belül: az országos közúthálózat finanszírozása és a finanszírozás központi szakirányító szervezettel megkötött, az országos közúthálózat üzemeltetésére és fenntartására, valamint fejlesztésének lebonyolítására vonatokozó szerződések biztosították. 1996 óta az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (ÜKIG) 100