A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Csicselyne Dr. Tarpay Marianna: A közúti minőségszabályozás tíz éve (1979—89)

útpolitikára csak útérték és útállapot arányos, de egyben népgazdasági teljesítményarányos költségvetési részesedés vezethetett volna. Az adott körülmények között a megrendelő nem volt érdekelt eléggé — sőt többnyire nem is volt rá lehetősége vagy éppen ellenkező értelemben volt szabályozott — és így nem is volt felelős a hosszabb távra gazdaságos tervezésért, legfeljebb csak az olcsó megoldásokért. A rövid távú döntés űn. „szerényebb" műszaki megoldást jelentő igényeinek következményei kihatottak a terv készítésére, a tervezés fázisa pedig a minőségbiztosítás fő eszköze. Ebben a fázisban dől el, hogy milyenek lesznek a produktum főbb tulajdonságai, így a követelmények és a jellemző paraméterek is, s ezek rögződnek a szerződésekben. Feladatok a műszaki előkészítés során: • Kiviteli tervek készítése (tervezés vagy terveztetés) Megfelelő alapanyagok, szerkezetek tervezése az előírt minőségben való megvalósulás lehetőségének vizsgálata, pályaszerkezet méretezés és a forgalmi terhelés adatainak ellenőrzése a rendelkezésre álló befolyásoló tényezők figyelembevételével (helyi anyagok, anyagnyerőhelyek talajmechanikai vizsgálata) • Hatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzése. Az előírt minőséggel kapcsolatos műszaki tartalmi módosítások átvezetése minden kiviteli tervpéldányon. • A legalkalmasabb vállalkozó kiválasztása és szerződéskötés. Ha egy adott építési munka vállalkozásba adására több vállalkozó is szóba jöhetett, a jogszabályi kötöttségek figyelembevételével versenytárgyalás vagy árajánlatkérés útján kellett, illetve volt célszerű a megrendelő szempontjából legmegfelelőbb vállalkozót kiválasztani (ár, minőség, határidő). Amennyiben csak egy vállalkozóra lehetett számítani, úgy az elvárt minőségű teljesítésre való alkalmasságot a szerződés megkötése előtt kellett vizsgálni. (Referenciamunkák, keverőtelep, munkahelyi laboratóriumok stb.) A megfelelő minőség érdekében a vállalkozói szerződésben rögzíteni kellett a minőséggel kapcsolatos követelményekéi, (minőségi melléklet, építményenként szabványokra, műszaki és egyedi előírásokra való hivatkozás) az egyes szerkezetek szavatossági igényérvényesítés jogvesztő határidejét (kötelező alkalmassági idő), hibás — aránytalanul nagy költséggel javítható, de rendeltetésszerű használatra alkalmas — teljesítéssel összefüggő vállalkozói ár csökkentésének mértékét. • Mintavételi tervek készítése, illetve a mintavételi helyek, mintavételek tervben történő rögzítése. Az újonnan épített létesítmények minősége a minőségi követelményektől, a kivitelezés műszaki színvonalától, gondosságától és a műszaki ellenőrzés, valamint az átvétel igényességétől függött. A megrendelő tudta, hogy a minőség rovására kötött kompromisszummal átvett létesítmény csökkent élettartamú, a fenntartási költsége a vártnál nagyobb lesz. illetve adott költségszint mellett jelentősen csökken a szolgáltatás színvonala, gyorsul az úthálózat leromlása. Az útépítés minőségellenőrző tevékenysége: • az alapanyagok átvételi és építési alkalmassági ellenőrzéséből, • a gyártási folyamat és beépítés ellenőrzéséből, (gyártási és építési technológiák készítése, felülvizsgálatajóváhagyása és ellenőrzése, egyes szerkezetek kivitelezési engedélyének megadása, és • a végtermék ellenőrzéséből állt (minősítő eljárás előkészítése és lefolytatása, minősítő dokumentáció készítése és ellenőrzése). Az ellenőrzési feladatok megoszlottak a vállalkozó és a megrendelő között. Az alapanyagokat a gyártó műbizonylattal szállította (kő, bitumen, mészkőliszt, betonacél, vasbeton csövek stb.). A vállalkozó, mint az alapanyag átvevője köteles volt az anyag megfelelőségét és a szállítmány azonosságát vizsgálni. A rendeltetésének megfelelő termék vagy szerkezet gyártásához, illetve előállításához technológiai utasítást készített. Mivel a megfelelő technológiai utasítás a jó termék készítéséhez szükséges és fontos feltétel, ezért a megrendelő egyetértése, illetve jóváhagyása fontos mozzanat a termék minőségszabályozásában. A gyártási folyamat vizsgálatait a kivitelező végezte. A megrendelőnek joga és kötelessége, sőt érdeke is a termék minőségének ellenőrzése, mivel nem kívánatos az utak átvételének megtagadása, vagy az átadás-átvétel túlzott elhúzódása, így a megrendelőnek is be kellett kapcsolódnia a termelési folyamat ellenőrzésébe. 77