A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Csicselyne Dr. Tarpay Marianna: A közúti minőségszabályozás tíz éve (1979—89)

kedett felújítási költségekre ráhalmozódott közlekedésüzemi többletköltség, valamint a kamatok együttes hatása. Az államigazgatás szakmai irányítást és ellenőrzést gyakorolt az úttal kapcsolatos valamennyi tevékenységre: • tervezés • üzemeltetés • építés • ellenőrzés • fenntartás • kutatás felett a közutakért való általános felelőssége keretében. Az építésfelügyeletről szóló kormányrendelet következtében jöttek létre a közúti minőségfelügyeleti állomások az alábbi fő feladatok ellátására: • felügyeltek az építési, fenntartási munkákkal kapcsolatos előírások megtartására, • ellenőrizték a felhasznált anyagok és szerkezeti elemek minőségét, az alkalmazott építési módok megfelelőségét, • a minőség súlyos veszélyeztetése esetén intézkedtek az építési folyamat felfüggesztésére, • ellenőrizték a minőségtanúsítás megbízhatóságát, • működésükkel segítették a minőségi hibák megelőzését. Felszerelt laboratóriumokkal, területi illetékesség szerint látták el feladatukat. Műszeres méréseik segítségével információt szolgáltattak a megrendelő (építtető) felé a létesítmény minőségének megbízható megállapításához, valamint a fenntartási munkák technológiai tervezéséhez. A közúti minőségfelügyeleti állomások a közúti igazgatóság szervezetén belül jöttek létre, de annak területi határain túli illetékességgel (ebben az időben kilenc közúti igazgatóság működött). Közúti Minőségfelügyeleti Állomások Területi illetékességük Székesfehérvár Fejér, Pest, Nógrád Győr Győr, Komárom, Vas Veszprém Veszprém, Tolna, Zalaegerszeg Zala, Baranya, Somogy Szeged Csongrád, Bács-Kiskun, Békés. Szolnok Szolnok, Hajdú-Bihar, Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs Megjegyezzük, hogy e rendszerbe 1987-től bekapcsolódott a Közlekedéstudományi Intézet, elsősorban a Budapest területén folyó építési-fenntartási munkáinak ellenőrzésére. A rendszer érdemi működésének kezdete 1981-82-re tehető. Az 1983. évi kedvező mutatók már ennek az együttműködésnek a következményei. Az eredményesség, azaz a minőségjavulás okait az alábbi sajátságokkal magyarázhatjuk: • a rendszer könnyen áttekinthető, pozitív értelemben „belterjes", mivel a kivitelező, megrendelő, ellenőrző, üzemeltető stb. szervezetek mind ugyanahhoz a tárcához tartoztnak, a felismert hiba áttekinthetően, rövid úton korrigálható, • a rendszer bázisa nemcsak az ellenőrzés, hanem az együttműködés (pl. ún. „minőségi kooperáció" tárgyalásokon való részvétel), • a közlekedési tárca által végzett felügyeleti ellenőrzések lehetővé tették a vállalati minőségpolitika figyelemmel kísérését, a prioritást érdemlő feladatok felismerését és a rásegítést a fokozott érdekeltség megteremtésével. Pl. az I. osztályú munkára való anyagi ösztönzéssel mind a kivitelezőnél, mind a megrendelőnél, — amely sajnos végül is már nem kívánt mértékű érdekazonosságot teremtett. A kialakult rendszerbe változást hozott 1987-től az építésfelügyeleti minőségellenőrzés hatósági szintre való emelése, mivel: • az építésfelügyeleti minőségellenőrzés hatósági tevékenységgé vált. Hatáskörük nem csak az országos közúthálózatra, hanem az akkori tanácsi közúthálózatra is kiterjedt, a szankcionálás jogával és következményével, • a közúti minöségfelügyeleti állomások, illetve ún. minőségellenőrző intézmények száma 7-ről 8-ra változott (a budapesti útépítések ellenőrzése miatt), • határozottabban kellett érvényesülnie a minőségtanúsítási kötelezettséggel, s az építővállalatok minőségbiztosítási tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos feladatoknak. 75