A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Dr. Boromisza Tibor: Tudományos élet, oktatás

Míg korábban a főközlekedési utakon is az országban szétszórtan 5-10 km-es szakaszokat újítottak fel, a koncentráltan kivitelezésre kerülő munkákon a rendelkezésre álló kapacitást egy-egy országos főközlekedési útra vonták össze, és évi 30-50 km-es szakaszokat korsze­rűsítettek (l-es, 2-es, 3-as, 4-es, 6-os, 7-es út stb.). Ezen munkákat általában jellemzi a korszerű szervezési formák bevezetése, nagy gépierő felvonultatása és a minőség lényeges javulása. A földmunkák vonatkozásában kiterjedten alkalmazásra kerülnek az iparban általában ren­delkezésre álló hernyótalpas földnyesők, gumikerekes önjáró földnyesők stb. helyenként a nagyobb teljesítményű rakodólapátok is. A földmunkák szállítását a már korábban alkalmazott dömpereken kívül 5-7 tonnás bille­nős tehergépkocsik végzik, a fixplatós gépkocsik ezen munkából kiszorulnak. A föld elterítésére Sz-100-as típusú tolólemezes gépek, továbbá gréderek szolgálnak. Dön­tő fordulatként kezelhető földmunkáinkon egyrészt a nagy mozgékonyságú gumihengerek, másrészt a szemcsés talajokat kiválóan tömörítő vibrohengerek és vibrolapok megjelenése. Hosszas fáradozás után a hazai ipar megteremtette a cementstabilizáció útépítés területén történő szélesebb körű alkalmazásának előfeltételeit, ezen munkák végzéséhez nélkülözhetet­len talaj maró és keverőgép, továbbá cementszállító és elosztógépek legyártásával. A gépláncot statikus és gumihengerek, földgyaluk és vízszállító, továbbá cementszállító container kocsik egészítették ki. A 60-as évek elején üzembe állított kisteljesítményű MADRO típusú keverőgépek kiszo­rulnak, általánossá válik a hazai ipar által előállított 25 t/óra kapacitású C-25-ös gyártmányú aszfaltkeverő berendezés, mely hazai viszonylatban nagy lépésnek tekinthető. A keverőtelepek belső rakodási munkáit ezen időszakban a nagyobb teljesítményű rakodó­gépek oldják meg (HANOMAG, VOLVO stb.). A mészliszt már általánosan zsákolt helyett ömlesztett állapotban érkezik, jut a silóba, on­nan az adagolóba. A bitumen szállításánál bevezetik a szigetelt tartálykocsikat. Ahol annak feltételei megvannak, vasúti szigetelt tartálykocsik is alkalmazásra kerülnek. A keverőtelepek üzemeltetése, automatikus irányítása, a keverőgépen elhelyezett pormen­tes vezetőfülkéből történik. A teljesítmény 4-5 t/óráról 20-25 t/órára emelkedik. A betonút­építés az M7-es autópályára korlátozódik. A cementet és a vizet súly szerint adagolják. Az automatikus keverőgépből az anyag bille­nő tehergépkocsikon kerül a beépítés helyére. Ezen időszakra esik a fehér szegélybeton ké­szítésének elhagyása, a burkolat teljes, 8,50 m szélességében történő építése, továbbá a beto­nozó géplánc új, korszerű gépekkel történő kiegészítése. ABG típusú 8,50 m-es betonelosztó, ABG típusú 8,50 m-es betonfiniser diagonál taggal 30 fokos külön beton utánsimító, Clipper típusú gyémántkorongos hézagvágó stb.) Jelentős lépés a betontechnológia hazai történetében a beton utókezelésénél a kazettás és vízelárasztásos módszer helyett a hazai bevonó anyaggal történő utókezelés bevezetése, ehhez permetező gép is, szakembereink kezdeményezésében került megoldásra. Ugyancsak hazai kezdeményezéssel került a hézagkiöntés is megoldásra. A gyors iramban fejlődő technológiák sikeres alkalmazásának előfeltétele volt a megfelelő minőségű anyagok biztosítása, illetve ezek minőségének ellenőrzése. 1945—50. években egy-két közületi szerv által fenntartott laboratórium végezte ezt a mun­kát, de ezek kapacitása rövidesen elégtelennek bizonyult, így szükségessé vált a kivitelező vállalatok laboratóriumainak fejlesztése. Az 1960-as években már minden vállalat és igazgatóság rendelkezik jól felszerelt, megfe­lelően képzett személyzettel ellátott laboratóriummal. Ezek a vállalati laboratóriumok végzik az építések technológiai előkészítéséhez és az előállított anyagok minőségének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálatokat. 62

Next

/
Thumbnails
Contents