A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Dr. Boromisza Tibor: Tudományos élet, oktatás

tályhoz tartozó geotechnikai, aszfalt-, kő- és műanyag-laboratóriumok anyag- és minőségvizsgálatokat, műszaki szakvéleményeket készítettek. A kutatások egy része a geotechnikai laboratóriumban az útpályaszerkezet teherbíró képességével foglalkozott. Az utak teherbírásának behajíásmérés útján történő meghatározása, a nehéz tengelynyomású járművek pályaszerkezetekre gyakorolt hatása, a télvégi olvadási károk megelőzése, a helyi anyagok gazdaságos felhasználása tartozott az osztály feladatkörébe. Jelentős munka az aszfaltlaboratóriumban a hazai bitumenek legcélszerűbb felhasználási lehetőségeinek kutatása, a vonatkozó aszfaltszabványok kidolgozása, a nagylengyeli bitumen öregedésének vizsgálata, hézagkiöntő habarcsok, színes aszfaltok előállítása. Eredményes volt ezenkívül a hígított bitumennel itatott aszfalt makadámburkolatok technológiájának kidolgozása, a vizes makadámburkolatok felszámolására alkalmas bitumenes portalanítás módszerének kialakítása, valamint a hazai tapadásjavító szerek kipróbálása és bevezetése. A kőlaboratórium a kőzetek és adalékanyagok vizsgálatával, optimális felhasználásával foglalkozott. A műanyag-laboratórium főbb munkái közé tartozott a fényvisszavető táblák hazai előállításának kikísérletezése, az epoxigyanták felhasználásának kutatása, a burkolatjel festés bevezetése. A Hídépítés-tudományi osztály a közúti hidak tervezésére, szerkesztésére, valamint építésére vonatkozó korszerű eljárásokat dolgozta ki. A hídfárasztó berendezéssel végzett vizsgálatok alapján egyes új szerkezetek és szerkezeti elemek alkalmazási lehetőségére tettek javaslatot. Az osztály figyelemreméltó eredményeket ért el a hegesztett acélszerkezetek vizsgálatával és méretezésével kapcsolatos tanulmányával és javaslataival. Az osztály munkájának másik területe az előre gyártott kis- és közepes hidak típusszerkezeteinek kialakítása volt. Az osztály kísérletei, és javaslatai alapján készült a szolnoki Tisza-híd és a budapesti Erzsébet híd ortotrop lemezes pályaszerkezete. A betonlaboratórium főbb eredményei az út- és hídbeton roncsolásmentes minőségi vizsgálata és a magyar gyártmányú anyagokból előállított plasztifikátorok. 1971-ben az UKI és az ATUKI egyesül és Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet (KÖTUKI) néven működik a következő tagozódásban: I. Gépjármű-technikai szakterület Gépjármű-üzemeltetési és fenntartási főosztály Járműkísérleti és vizsgálati főosztály II. Közlekedésfejlesztési szakterület Közlekedésgazdasági főosztály Forgalmi főosztály Úthálózat-fejlesztési főosztály III. Útügyi szakterület Útépítési és fenntartási főosztály Forgalomtechnikai és közlekedésbiztonsági főosztály Acélhíd csoport IV. Gazdasági terület Az intézetet 1982-ben az Uvaterv Közlekedési és Hírközlési Gazdasági Irodája hozzácsatolásával Közlekedéstudományi Intézet (KTI) néven újraszervezték. Egyéves működés után a KTI-ből a főleg méréseket és rutin feladatokat ellátó részlegek leváltak és TRANSINNOV Közlekedési Műszaki Fejlesztő Leányvállalat néven, a KTI leányvállalataként működtek tovább. A KTI feladata maradt a közlekedési kutató-fejlesztő munka tervezése, szervezése, koordinálása, illetve ebben való közreműködés, kutatási témák művelése, döntés-előkészítő szakvélemények készítése, a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos műszaki, gazdasági és társadalmi kérdések kutatása, vizsgálata, új műszaki, szervezési gazdasági eljárások kidolgozása. 49