A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)
Dr. Boromisza Tibor: Tudományos élet, oktatás
Tevékenységi területét a szakmai szervezeti egységek elnevezése tükrözi. A szervezeti felépítést tünteti fel az 1. ábra. A szervezeti tábla nem tartalmazza az egyes osztályokhoz tartozó összesen tíz laboratóriumot. Az intézet a kutatási tevékenységéről évente az egyes kutatások legfontosabb jellemzőit és eredményeit röviden összefoglaló tájékoztatót ad ki. Jelentős kutatási munkát látnak el az egyetemek és a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. A BME Útépítési Tanszékén egyfelől forgalomtechnikai, másfelől technológiai jellegű kutatások folynak. Nagy lendületet vett a tanszék munkája az 1975-től fokozatosan kiépülő aszfaltlaboratóriumban és az 1978-ban működő Útpályaszerkezeti és forgalomtechnikai laboratóriumban. Az oktatási és technológiai kutatási munkák mellett az autópályák aszfaltburkolatainak építésekor a technológiai szaktanácsadást, felügyeletet is ellátták. Olyan aszfaltmechanikai vizsgálatokat fejlesztettek ki, amelyek eredményeit a nemzetközi szakmai körökben is magasra értékelik. Kutatási munkáik egy részét nemzetközi kooperációban végzik. A tanszék forgalomtechnikai mérőkocsija saját fejlesztésű, és számos forgalomtechnikai mérést, vizsgálatot tesz lehetővé. A BME Építőanyagok Tanszékének Építőanyagok és Anyagszerkezeti laboratóriuma 1978ig nagy mennyiségű építőanyag minősítést végzett. Ezen időtől azonban ez a tevékenység a minimálisra csökkent, helyet adva az alapkutatásoknak és alkalmazott kutatásoknak. Az előzőek elsősorban a minisztériumi célprogramokhoz kapcsolódtak, az utóbbiak a nagy ipari létesítményekhez. A kutatási főirányoki • betonszilárdítással kapcsolatos kutatások • betontechnológiai kutatások, ezek keretében az útépítésre alkalmas kőzetek kiválasztása, az adalékanyag szerepe a beton húzószilárdságánál, dolomitmurvák alkalmassága stb. • különleges betonok és technológiák • az anyagok struktúrája és tulajdonságai közötti összefüggés. A tanszék a kutatási eredményeiről az 1970-től a Tudományos Közlemények c. sorozatban megjelenő kiadványokban számol be. A BME Geotechnikai tanszékén indultak el az első cementstabilizációs vizsgálatok és kutatások, a Tanszék közreműködött az első cementstabilizációs próbapályák létesítésénél. A tanszéknek az útépítéshez kapcsolódó szakmák tevékenysége főként a földművek állékonysági vizsgálataiban, teherbírási kérdések kutatásában nyilvánul meg. A BME Ásvány- és földtan tanszéke főként mérnökgeológiai kérdésekben és útépítési kőzetek minősítésében nyújt hasznos segítséget az útépítők számára. A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egyfelől részt vett egyes célprogramok kidolgozásában, másfelől eseti megbízások alapján végzi kutató munkáit. A főiskola Geotechnika Tanszéke főként az agyagok térfogatváltozásával, a szemeloszlási vizsgálatok hibaforrásaival és a talajok teherbírási kérdéseivel foglalkozott. Az Útépítési és a Hídépítési tanszék főként a szakterületüknek megfelelő technológiafejlesztésre irányuló célprogramkutatásokban végzett kutatásokat. A gyakorlat számára nagyon hasznosak a forgalomtechnika jellegű kutatások, vizsgálatok, a nehéz gépjárműforgalomnak az útpályaszerkezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, valamint az aszfalttechnológiai kutatások (drénaszfalt, recycling, módosított bitumenek) stb. A főiskola rendszeresen Tudományos Ülésszakot rendez, amelyeken külső előadók is részt vesznek, az előadások szövegét pedig kiadványban teszik közzé. Végül megemlítendő a Közlekedési Múzeum tudományos munkája, amely főként közlekedéstörténettel, közlekedési muzeológiával egészíti ki a hazai tudományos palettát. Az útépítés, a közúthálózat történetének feldolgozása során az úthálózatnak a török idők utáni fejlődését kutatják. A kutatók eredményeit a rendszeresen megjelenő évkönyvben teszik közzé. 50
