A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Dr. Tráger Herbert: Hídfenntartás

3. kép—Károsodott járdaburkolat (repedések) 3.4. Dilatációs szerkezetek A régebbi csúszólemezes, fésűs vagy trapézlemezes dilatációs szerkezetek nem voltak vízzáróak, ezeken át a víz, majd a sós víz akadálytalanul bejutott a térdfal és a fel szerkezet közé, a szerkezeti gerendára és a sarukhoz. A helyenként felszerelt vízterelő lemezek vagy csatornák nem váltak be, maguk is gyorsan tönkrementek. Megoldást csak a vízzáró dilatációs szerkezetek alkalmazása jelenthet. Ilyenek ma már nem csak importból szerezhetők be, hanem magyar gyártmány is létezik. A híd viselkedésének megfigyelése igen fontos. Ezért a dilatációs hézagok szélességének változásait folyamatosan (évente legalább kétszer) meg kell mérni, és fel kell jegyezni, összehasonlítva a hőmérséklet-változásból számítható értékekkel. Új dilatációs szerkezet beépítése vagy gumibetétcsere esetén a mérési adatok igen lényegesek a munka megtervezéséhez. 4. kép— Károsodott járdaburkolat (párapúpok) : 3.5. Vasbeton szerkezetek Korábban az a téves nézet uralkodott, hogy az acélhídakat ugyan 10 évenként újra kell mázolni, a vasbeton hidak azonban nem igényelnek fenntartást. Ma már ismert, hogy a beton- és vasbeton szerkezetek — főleg az előre gyártottak és a feszítettek — ugyancsak érzékenyek a korrózióra, a víz és a sózás következtében. A jellemző hibákról hibakatalógusok állnak rendelkezésre. A legtöbb híd pályaszerkezete vasbeton lemez, amelybe felülről a szigetelési hibák miatt kloridok hatolnak be, alulról pedig a karbonátosodás veszélye fenyegeti. Mindkét esetben a betonban levő acélbetét szenvedhet olyan súlyos kárt, ami az egész szerkezet teherbírását veszélyeztetheti. A 6. képen SL szigetelés hibája miatt keletkezett cseppkövek láthatók. 42