A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Dr. Tráger Herbert: Hídfenntartás

mellett tartalmazza a 22 pontos állapotértékelést, és alapul szolgált a 2000-ig végrehajtandó hídépítési és hídfenntartási feladatok tervezéséhez, A hídvizsgálatokat a Közúti Hídszabályzat szerint több fokozatban kell elvégezni, ezek: • a folyamatos felügyelet, • a negyedévenkénti hídvizsgálat, • az évenkénti hídvizsgálat, • az időszakos (10 évenkénti) hídvizsgálat. Más országokban ettől eltérő szabályozások érvényesek, de a több fokozat (a vizsgálatok különböző időköze, részletessége, a vizsgálatot végző személy előírt szakképzettsége) általában jellemző. 3. A HIDAK SZERKEZETI RÉSZEI ÉS AZOK JELLEGZETES HIBÁI 3.1. Korlátok A jármüvek acélkorlátoknak történő ütközése a hagyományos (pálcás) és a vezetőkorlátokban kisebb-nagyobb alakváltozásokat okoz, ezek lakatosmunkával, vagy az elemek cseréjével javíthatóak. A korlátok bekötését úgy kell kialakítani, hogy ütközés esetén a bekötés ne szakadjon ki, hanem a törés a bekötés fölött következzék be. Külföldön szokásos a körlátok kézlécébe drótkötelet helyezni, így azok jobban visszatartják a nekik ütköző jármüveket. A korlátokra a korróziós kár is jellemző, amelyet súlyosbít a rájuk fröcskölő sós lé. A vasbeton korlátok, melyek már elavultnak tekintendők, ütközés hatására általában teljesen tönkremennek, javításuk csak csere útján történhet. Az elterjedőben levő, New-Jersey típusú vasbeton terelőfalak az ütközésnek jól ellenállnak, a bennük levő kis mennyiségű, jól beágyazott vasbetéteket a korrózió kevésbé fenyegeti. 3.2. Kiemelt szegélyek és gyalogjárdák Ezek a só okozta korróziónak legjobban kitett szerkezeti részek. Korábban általában gyengébb minőségű betonból készültek, az éleket élvédő szögacéllal védték, melyek gyakran kiszakadtak. A járdák burkolata régebben cementsimítás, később 2 cm vastag öntöttaszfalt volt. Előbbit a sózás, utóbbit a repedések és a bezárt vízgőz okozta púpok károsítják (3. és 4. kép). A hibás burkolaton át a víz behatolhat a betonba. A hibák kiinduló pontjai lehetnek a kábelaknák fedlapjai, a korlátoszlopok és lámpaoszlopok bekötési helyei. A kábelaknákat úgy kell lezárni, hogy a víz ne juthasson be. de ha mégis bejutott, rövid úton távozhasson. A járdákat jelentősebb károsodás esetén a beton részleges vagy teljes eltávolításával lehet javítani, összhangban a szigetelési problémák megoldásával. A további károk megelőzésére a járdák és szegélyek felületét újabban védőbevonattal látják el. 3.3. Pályaburkolat, szigetelés Hídjaink jelentős része szigetelés nélkül készült, kopóbeton vagy 5 cm vastag öntöttaszfalt burkolattal. E burkolatok általában megrepedeztek, tönkrementek, így a víz szabadon jut be a szerkezetbe. Régebben a szigeteléseket védőbetonnal védték meg, s erre került az aszfalt, de a burkolat repedésein át bejutó sós víz tönkretette a védőbetont, s ennek morzsolódása rossz hatással volt a burkolatra is. A hibát felül a burkolat repedései, hálós töredezése (5. kép), hólyagosodása, alul a szerkezet átázása jelzi. A javítás általában új szigetelés és burkolat készítésével történik, összhangban a járda vagy kiemelt szegély felújításával. 41