A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Dr. Boromisza Tibor: A közutak állapotfelvétele

első mérőberendezést újabb berendezés beszerzése követte, ez a székesfehérvári Közúti Minőségfelügyeleti Állomáshoz került. Bár a készülékek működési elve azonos, a mért értékek egymástól való eltérése miatt meg kellett határozni az eltérés összefüggését. A megfelelőségi vizsgálatok során az aszfaltbeton útburkolatokat oda-vissza menetben mérték a külső keréknyomban. A követelményszinteket a 21. ábra tartalmazza. Az elégtelen mérési kapacitás, valamint az alsórendű utakon esetenként található, a műszerre káros egyenetlenségi értékek miatt, az utántömörödő burkolatokat vizuálisan — 1...3 osztályzattal — minősítették. A BUMP-integrátoros mérés az utazáskényelem minősítésére szolgál, a felület helyi egyenetlenségeinek kimutatására, vagy a hosszirányú egyenetlenség folyamatos leképzésére nem alkalmas. A gyártásközi ellenőrzésre és útátvételekre fejlesztették ki a BME Útépítési Tanszékén az Út-02-nek elnevezett kézi egyenetlenségmérőt, ami a helyi, hibák kimutatására is alkalmas. Értelemszerűen megfelelőségi felmérésekre ez a kézi működtetésű készülék nem alkalmas (22. ábra). 20. ábra—A teherbírás megítélése a mértékadó és a megengedett behajlás alapján megengedett - n „ xlOO S mértékadó % Osztályzat Minősítés - 105 felett 86—105 71—85 56—70 55 alatt 1 2 3 4 5 jó megfelelő tűrhető a tervezett élettartam végén a tervezett élettartamon túl 21. ábra—A burkolatfelület egyenetlenségét jelző index (cm/km) Osztályzat /. rendű főút //. rendű főút Alsóbbrendű út 1 —100 — 150 -200 2 101—150 151—200 201—300 3 151—200 201—300 301^00 4 201—300 301—400 401—500 5 301— 401 — 501 — 3.3. Keréknyomvályú mérése A keréknyomvályú mélységének folyamatos mérésére a Közlekedéstudományi Intézetben fejlesztették ki az ún. KTI-deformmétert, mely utánfutóként egy keréknyom alakját hat ponton, kívánt távolságban (általában 10 méterenként) méri, rögzíti, a számítógépes rendszer pedig értékeli. A mérőrendszer elektromechanikai rendszer, az elmozdulásokat nyúlásmérőkkel veszik fel (23. ábra). A kísérleti mérések után az első nagyobb mértékű felmérés 1986-ban történt az elsőrendű főhálózaton összesen 1933 km hosszon. A 40 km/h sebességgel mérő berendezés megbízható, olcsó működésű, úthálózatok felmérésére alkalmas, ugyanakkor helyi hibákat is kimutat. 3.4. A burkolat csúszásellenállásának mérése A burkolat csúszásellenállásának a mérése nem képezi ugyan a megfelelőségi mérések tárgyát, de fontossága és a hazai fejlesztések eredményei feltétlenül említést érdemelnek. A fékezett vontatott kerékkel való mérési elv alapján az ATUKI-ban 1960-ban helyezték üzembe az első, hazai fejlesztésű, tehergépkocsi alvázra szerelt mérőberendezést. A mérési sebesség 70 km/h volt. 34