A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Reinisch Egon: A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakulása és fejlődése

és a 35 éves koncessziós időtartam alatti üzemeltetése kapcsán az útalap kiadásai (az előkészítés és területszerzés költségei) megtérülnek, forrásainak köre bővül, az állami költségvetés pedig jelentős adóbevételekhez jut. Az első koncessziós autópálya versenytárgyalás sikeres befejezése minden bizonnyal kedvező hatású lesz a folyamatban lévő, illetve elindítandó koncessziós versenytárgyalásokra (M5-ös és M3-as autópálya, majd az M7-es autópálya), és várhatóan meggyorsítja a magyar közlekedési infrastruktúra fejlődését is. 12. AUTÓPÁLYÁINK ÜZEMELTETÉSE ÉS FENNTARTÁSA Az autópálya üzemeltetésén értjük mindazokat a tevékenységeket, amelyek a forgalom biztonságát, zavartalan lebonyolítását és kulturált szintjét biztosítják. Az autópálya-üzemeltetés a hagyományos útfenntartásból fejlődött ki, mivel a motorizáció elterjedésével az autópályákon elengedhetetlenné vált a közúti forgalom üzemszerű megszervezése és lebonyolítása. Az autópályák üzemeltetője a forgalomban részt vevők számára biztosítja: • a biztonságos pályát és jelzőrendszert, a biztonságos közlekedéshez szükséges forgalmi rendet, • üzemzavar (baleset, elemi kár stb.) esetén az akadály elhárítását és addig a forgalom ideiglenes terelését, a baleset helyének biztosítását, • a forgalmi csúcsokban külön intézkedésekkel a forgalom zavartalanságát, • a kulturált közlekedést a pihenőhelyek, töltőállomások, szervizállomások, vendéglátó létesítmények és motelek által nyújtott szolgáltatásokkal, • a megfelelő tájékoztatást a mindenkori út- és forgalmi viszonyokról. Hazánkban az M7-es autópálya és az akkori Ml-es autóút (a mai 100. sz. főútvonal) üzemeltetése, fenntartása során alakult, fejlődött ki fokozatosan ez a tevékenység, részben az anyagi lehetőségek, részben a szerzett tapasztalatok révén. 12.1. A területi szervezet kialakulása, fejlődése A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságán az autópályák és autóutak első üzemeltető szervezete 1966. november l-jén jött létre. Ezen időponttól a hálózatot az újonnan alakult Autópálya Utmesterség törökbálinti székhellyel kezelte. Ekkor került sor az 1. sz. főközlekedési út (a későbbi Ml-es autóút) Tatabányáig terjedő szakaszának átvételére is. Jelentős esemény volt 1971 decemberében az újonnan épült Martonvásári Autópálya Mérnökség üzembe helyezése. Ez már kizárólag autópályát üzemeltetett, és így a korszerű útüzemeltetés első hazai bázisa lett. Feladata — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — egy 5060 km hosszúságú autópálya-szakasz üzemeltetésének és fenntartásának megkezdése és folyamatos végzése volt. Az M7-es autópálya Balatonvilágosig történő kiépítésével együtt 1974 tavaszán készült el a második végleges korszerű telep: a Balatonvilágosi Autópálya Mérnökség. Megépítésével az M7-es autópálya üzemeltetése és fenntartása Budapest és a Balaton között a megfelelő modern géppark és a szükséges létszám fokozatos biztosításával folyamatosan lehetővé vált. Az üzemeltetést segítette — és egyben a szolgáltatási színvonalat is emelte — a ma is példaként szolgáló első autópálya segélykérő telefonrendszer létesítése, és mindkét végleges mérnökség diszpécserszolgálatának felállítása. Az Ml-es autópálya Tatabánya—Komárom közötti szakasz üzembe helyezésével egyidőben kezdte meg munkáját a Komáromi Autópálya Mérnökség. Az M3-as autópálya első szakaszának forgalomba helyezésével egyidőben készült el a Gödöllői Autópálya Mérnökség 1978-ban. Az üzemmérnökségi hálózat később tovább bővült az új bicskei, az M5-ösön létesült újhartyáni, valamint az MO-ás autóút délnyugati szektorát üzemeltető szigetszentmiklósi üzemmérnökséggel. 19