A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1996)

Reinisch Egon: A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakulása és fejlődése

7. AZ AUTÓPÁLYA-HÁLÓZAT TOVÁBBI VONALAINAK TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE 7.1. Az MO-ás autópálya-gyűrű A főváros körüli külső autópálya-gyűrű (MO) tervezése 1974-ben kezdődött. Először egy előterv, majd a gyűrű részletes tanulmányterve készült el. A Fővárosi Tanács VB. Közlekedési Főigazgatóságának a felülvizsgálata után a KPM 959,857/1979. szám alatt a tanulmánytervet jóváhagyta. Az Ml-es és M5-ös autópálya közötti, I. (déli) szektor névvel jelölt szakasz engedélyezési tervei — több ütemben — 1985-re készültek el. A szektort a távlatban 2x3 forgalmi sávosra tervezték, az első megvalósítási ütemben azonban csak 4 forgalmi sávos autóútként került megvalósításra. A szektor első két szakasza aszfaltburkolattal (ÉHA kopóréteggel) készült. A 15 km hosszú autóút-szakaszt 1989-ben adták át a forgalomnak. Ezen a szakaszon két nagy híd is készült: egy 770 m hosszú Duna-híd (hárosi híd) és egy 500 m hosszú Dunaág-híd (soroksári híd). 7.2. Az MO-ás autóút Ml-es autópálya és a 6. sz.főút közötti szakasza A címben szereplő autóútszakasz az MO-ás autóútgyűrű igen fontos része, mert összeköttetés létesül a fővárosi úthálózat kikerülésével az Ml-es, M7-es és M5-ös autópályák, valamint a 100-as, 70-es, 6-os, 5l-es és 5-ös számú főútvonalak bevezető szakaszai között, és teljessé válik az MO-ás autóút ún. déli szektora. A szakasz hossza 14 km. Első ütemű keresztszelvénye: 2x2 forgalmi sáv elválasztó- és leállósáv nélkül. (A perspektív keresztszelvény: 2x3 forgalmi sáv leállósávval és elválasztó sávval.) Burkolat: mechanikai és cementstabilizációra helyezett háromrétegű aszfaltszerkezet ÉHA kopóréteggel. Az autóútszakasz az Ml-es autópálya 15,5 km-szelvényében levő csomóponttól kezdődik, és a törökbálinti halastavakat nyugatról, Törökbálintot délről elkerülve, majd Diósd község északi szélét érintve éri el a főváros XXII. kerületének területét. Itt a Budapest—Pécs MÁVfővonal mellé fordul, majd azt keresztezve a 13,9 km-szelvényben csatlakozik a korábban megépült 15 km hosszú MO-ás autóútszakaszhoz. Az építés során fokozott gondot fordítanak a környezetvédelmi berendezések létesítésére (például 8140 fm zajárnyékoló falat építenek). Az útszakaszon 2,7 millió m földmunka kerül megmozgatásra (ebből 260 ezer m a sziklamunka) 321 ezer m aszfaltburkolat és 28 600 m műtárgyfelület kerül beépítésre. Kiemelkedő műtárgyépítések: 180 m hosszú völgyhíd a Dulácska-völgy felett, 235 m hoszszú felüljáró a Dózsa György út, Nagytétényi út és a Budapest—Pécs MÁV-fővonal felett, valamint a MÁV Budapest—Hegyeshalom vonalának keresztezésében létesítendő kétnyílású acélhíd. Az útszakasz létesítési költsége: 10,9 milliárd Ft (folyóáron). A tervezett forgalomba helyezés időpontja: 1994. május és október között ütemezetten. 7.3. Az Ml-es autópálya tervezése és építése Az Ml-es autópálya teljes hossza Budapest és az országhatár (hegyeshalmi határátkelőhely) között 170 km lesz. A tervezés és kiépítés sorrendje: elsőként a Budapest—Törökbálint közötti 7 km hosszú szakasz épült meg, közös nyomvonalon az M7-es autópályával. Ezt követően a Tatabánya—Győr közötti szakasz készült el (ütemezett kiépítéssel), mert a régi l-es főút — tíz szintbeni kereszteződéssel és mintegy 15 km összhosszban községi, illetve városi átkeléssel — már 1972-ben elérte a forgalmi kapacitás felső határát, torlódások keletkeztek, az 10