A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1987-1993. (1995)
Dr Jánoshegyi Ferenc: A magyar úttervezés története 1960–1990
DR. JÁNOSHEGYI FERENC: A MAGYAR ŰTTERVEZÉS TÖRTÉNETE 1960—1990 tMÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉMMMMli|MMMéÉM|feáMéMMUlÉ|WlÉM|MÉÉÉÉÉÉ ^^ AZ ÚTTERVEZÉS SZERVEZETE ÉS ELSZÁMOLÁSA A Magyar Közlöny 1948. július 24-i számában jelent meg a 7.740/1948. sz. rendelete a Magyar Köztársaság Kormányának, amely a következőket tartalmazta: ,,A közületi mélyépítkezések, továbbá a közlekedéssel és a postával kapcsolatos üzemi jellegű magasépítkezések terveinek elkészítése, valamint ezeknek az építkezéseknek gazdaságosabbá és korszerűbbé tétele céljából Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet (ÁMTI) létesíttetik " „Az állam, a törvényhatóság, a megyei város, a község, valamint az állami és az állami kezelésben lévő vállalatok, a köztestületek, a közintézetek és a közüzemek mélyépítkezéseinek, valamint a közlekedéssel és a postával kapcsolatos üzemi jellegű magasépítkezéseknek terveit az ÁMTI által kell elkészíttetni. " 1948-ban a nagy államosítások idején tehát a mélyépítés és ezen belül az úttervezés is államosításra került. A viszonylag kevés és kis létszámú magán úttervező irodák beépültek az ÁMTI-ba. 1950. július 1-től a Népgazdasági Tanács az ÁMTI-t 398/20/1950. számú rendeletével megszüntette és három részre osztva elrendelte három új tervezővállalat alapítását: - Út—Vasúttervező Iroda Nemzeti Vállalat (UVATI), későbbi neve Út— Vasúttervező Vállalat (UVATERV), - Mélyépítési Tervező Iroda Nemzeti Vállalat (MÉLYÉPTI), később Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) és - Közlekedésüzemi Épülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (KÖZÉPTI), később Közlekedésüzemi Épülettervező Vállalat (KÖZÉPTERV). Az UVATI feladata lett az állami és tanácsi utak, vasutak, az ezekkel kapcsolatos kisebb hidak, műtárgyak és alagutak, tovább fuggőpályák, sodronykötélpályák, szállítóberendezések, repülőterek és nagyobb tereprendezési munkák tervezése. Majd többszöri átszervezés után 1954. november l-jétől kialakult az UVATERV most már évtizedekig állandó profilja. Ezen belül az úttervezést 1972-ig az I. iroda, 1972—87 között az I, és IV iroda, majd 1987től ismét egyedül az I. iroda látta el. A „magánútként" kezelt erdészeti és mezőgazdasági utak tervezésénél közreműködtek egyéb — de mindig állami — tervező szervezetek. Az elmondottak szerint 1948-tól — az államosítás évétől — a közutak tervezését állami feladatként — monopol helyzetben — 2 évig az ÁMTI, majd az UVATERV végezte. A 70-es évek közepétől ez a monopolhelyzet főként a megyei és ettől alacsonyabb szintű hálózatfejlesztések, illetve alsóbbrendű utak tervezésénél kezdett megszűnni. A felsorolt munkákból a megyei.tervező vállalatok is részesültek. 75
