A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Karsay László: A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakítása és fejlesztése

valamint a fontosabb határállomások közvetlen autópálya kapcsolatát javasolta. A délre vezető gyorsforgalmi út Kecskemét-Szeged irányba vezetett és elágazással kapcsolatot teremtett SzolnokHagyvárad irányában. Dél-Dunántúlon az autópálya vonala a Balaton mellé került és Siófoknál elágazva Pécs felé adott kapcsolatot, Kiegészitő elem volt a Győr-Veszpróm-Székesfehérvár-DunafÖldvárKecskemét és a Miskolc-Debrecen gyorsforgalmi út, Budapesten a Hungária körútig tervezte bevezetni a négy érkező autópályát és a városi körgyűrű funkciót ezen a vonalon javasolta megoldani a Hungária körút teljes kiépítésével, déli Duna-hid épitéssel. Kiemelt érdeme ennek a gyorsforgalmi úthálózatnak, hogy lényegében rögzítette a mai Ml, M3» M5 és M7 jelű autópályák egyes szakaszait, valamint, hogy javasolt az ország közepén egy keletnyugat irányú kapcsolatot. Ennek a koncepciónak a jegyében épült a 60-as évek elején a régi 80-as út mentén a Budapest-TatabányaGyőr autóút, azzal az elgondolással, hogy később egy másik pálya melléépitésével autópályává fejlesztik. Ez a terv azért hiúsult meg, mert a 80-as évek elején - amikor végre az Ml épitése megvalósítható lett ebben a térségben - az időközben többszörösére növekedett forgalmat nem lehetett más útvonalra terelni az épitkezés idejére. Ugyancsak Jakab Sándor elgondolásai alapozták meg az M7 autópálya vonalvezetését. És ezzel a hazai útépités fontos állomáshoz érkezett: 19бО-Ъап megkezdték első autópályánk építését. Ezzel egyidőben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megalakította az Országos Közúthálózat Fejlesztési Tanácsot és elvi irányítása mellett az Útügyi Kutató Intézet kapott megbízást a közúthálózat fejlesztési tervek készítésére. Feladata volt egy távlati /2040/ úthálózat-fejlesztési terv és annak ütemes megvalósítására javaslat kidolgozása. Ez a nagyszabású munka hazánkban első alkalommal kapott tudományos alapokat és átfogó műszaki, gazdasági értékelést. Elkészítették a közúthálózat megfelelőségének értékelését és a közutak műszaki nyilvántartását. Kidolgozták a keresztmetszeti és célforgalmi számlálás elveit, amelyeket az 1963. évi forgalomszámlálásnál alkalmaztak, valamint a távlati forgalom becslésének módszerét. Az utak műszaki jellemzőitől és