A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)
Dr. Karsay László: A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakítása és fejlesztése
osztatlan pályával és szintben! keresztezésekkel. Az irányonként elválasztott első autópályát Németországban kezdték épiteni 1933-ban. Ezzel egy nagyszabású fejlesztési program indult el a világméretű konjunktúrával egyidejűleg, de elsősorban katonai célokra. 1938-ban 2 200 km, 1939-ben 3 Обо km, 1942-ben pedig már 3 700 km autópálya volt forgalomban és ugyanekkor további 1 600 km volt épités alatt a hitleri Németországban. Burkolt leállósávokat 1940-től építettek. A német példa nyomán a többi nyugat-európai országban is nagy ütemben épültek az autópályák. Ezek már minden jellemzőjükben hasonlítottak a mai korszerű autópályákhoz. Kikristályosodtak a tervezési elvek, létrejött a magasan gépesített dtópitő ipar. A második világháború lefékezte ezt a fejlődést, de megállitani nem tudta. A motorizációs szint emelkedésével tovább épültek az autópályák szinte a világ minden részén. Az USA-ban például 1957 és 1972 között 66 000 km autópályát építettek, de ebben az időben alakult ki Nyugat-Európa autópálya-hálózata is. Hazánk szerényebb igényekkel és lenetőségekkel követte ezt a dinamikus fejlődóst. 2. Korábbi autópálya-koncepciók Magyarországon A hazai "automobil-pályák" első tervezete 1941 -42-ben született, akkor, amikor a gépkocsi ellátottság alig haladta meg a 3 gk/1000 lakos szintet. Szerzője Dr« Vásárhelyi Boldizsár , a Budapesti Műszaki Egyetem akkori tanára javaslatot tett összesen 2 895 km autópálya kiépítésére, melyből Magyarország mai területére esik mintegy 1 770 km. Ezt a hálózatot mutatja be az l.ábra. A példát az olasz és német autópálya épitések adták. Dr. Vásárhelyi Boldizsár az autópályák műszaki jellemzőit sik vidéken 180 km/óra kiépítési sebességhez határozta meg. A tervezett hálózat átfogta az egész országot és ebben megelőzte a lényegesen nagyobb motorizációval rendelkező országokat is, ahol abban az időben csak a legfontosabb közlekedési irányokban terveztek autópályákat. Figyelembe vette mind a hazai, mind a nemzetközi igényeket. Alapvetően követte a történelmileg kialakult sugaras,