A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Tóth László: A közmunkaügy és a közutak

Ebben az időben tevékenykedett Széchenyi István gróf -. kezdetben a Helytartó Tanács közlekedésügyi osztályvezetőjeként, majd 1848-ban miniszterként. Nevéhez fűződik a közlekedési vonalak kiépitési javaslata, amely irányt mutatott az utak épitéséhez is. Az alapvető feltételek megvoltak az ütépitési és fenntartási rendszer kialakításához, mégsem kerülhetett erre sor a szabadságharc eseményei miatt. Az abszolitizmus idején az országot négy részre tagolták. A Bánát, Erdély, Horvátország és Magyarország a birodalom részét alkották. Az útügyi szervezetet a birodalmi érdekek szerint alakították ki. Három csoportba osztották az utakat, s igy állami, országos és községi utak léteztek. A birodalom szempontjából fontos utakat állami kezelésbe vették, s az állami költségvetésből építették és tartották fenn. Az országos utakat a megyék kezelésébe adták, s ezeket az országos ingyenes közmunkával tartották fenn. 1851- február 14-én a közmunkákat újabb rendeletben szabályozták, amely lényegében hasonló az 1844. évi törvényhez, de a közmunka kötelezettséget mindenkire - a nemesekre is - kiterjesztették. Pontos újitása volt a rendeletnek, hogy a munkát pénzzel is meg lehetett váltani. Az igy befolyt pénz, továbbá az út-, hidvámokból és a bírságokból származó összeg alkotta az országos útalapot. Ebből fedezték az épitési és fenntartási költségeket. Az országos útalap pénzeit csak az országos utakra lehetett felhasználni - igy szólt a rendelet. Hogy mégsem ez történt, annak az volt az oka, hogy a szabadságharc után igen rossz állapotban voltak az állami utak, s ezek épitésére fordították az'összeg javát három éven keresztül. A közmunka kötelezettsége és rendszere később is fennmaradt, amikor a politikai helyzet már oldottabb volt. 1862-ben ismét módosították a rendeletet, de ennél fontosabb volt a kiegyezés után hozott 7243.sz. 1867. évi rendelet, amelyben a Közmunka- ós Közlekedésügyi Minisztérium előirta, hogy a közmunka és annak váltsága csak útépitésre és útfenntartásra fordítható; megszüntette az országos útalapot és teljes egészében a megyéknek a •