A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Tóth László: A közmunkaügy és a közutak

2.§ Az egy egésznél nagyobb, vagy kisebb telekkel biró* jobbágyok tartozásukat aránylag teljesitik. 3.§ Az úrbéri házas zsellérek évenkint 6, a hazátlan zsellérek 3 gyalog napot szolgálandanak. ... 7.§ Azok, akik a fennálló törvények szerint eddig közmunkát nem tettek, azzal ezentúl sem fognak tartozni... " - Vagyis: a nemesek, akiknek elsőrendű gazdasági érdekük az útépités, nem kötelesek közmunkát végezni. A törvény elóirja, hogy: H

12.§ Ingyen közmunkák ezentúl csak következő célokra használtathatnak: a./ Közgyűlési határozat által kijelölendő közlekedési utaknak, s azokban levő hidáknak s töltéseknek készitésére, megigazitására, s fenntartására." stb. /felsorolva még három egyéb kötelezettség/ "20.§ Rendkivüli esetekben, amilyenek a hófuvatagok, vagy más elemi viszontagságok által megszakasztott közlekedéseknek megnyitása, tűzi veszély elháritása, hidáknak, gátaknak s töltéseknek az áradó viz ellenébeni védlése, az érdekelt és szomszéd lakosok és birtokosok mindnyájan polgári állapotjókra való tekintet és beszarnitás nékül munkára alkalmas minden szekereikkel, marháikkal és cselédjeikkel a szükséges munkát megtenni kötelesek." A továbbiakban a végrehajtás körüli teendőket sorolja fel a törvény, amely olyan bonyolult adminisztrációt irt elő, hogy egyes esetekben kétségessé tette a közmunka gazdaságosságát. Az ilyen munkákat kényszeredetten, érdektelenül és ellenszenvvel végezték a kötelezettek, mégis nagy előnye volt a törvénynek, hogy az útépítésekhez megszervezte és szabályozta a közmunkát.