A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Dr. Gállik István: A szabadszállási aluminiumhid története

Dr. Gállik István A SZABADSZÁLLÁSI ALUMINIUMHID TÖRTÉNETE 1. BEVEZETÉS Magyarország világviszonylatban is jelentős mennyiségű bauxittal rendelkezik, mely az aluminium legfontosabb érce. A legnagyobb lelőhelyek a Bakony és a Vértes hegységben vannak. A hazai bauxitbányászat 1925-ben kezdődött és a bányászott ércet két évtizeden át szinte teljes egészében exportálták. Ezt a helyzetet az aluminium előállításának nagy energiaigénye magyarázza. Egy kg huta aluminium előállításához mintegy 20 kW elektromos energia szükséges. A fém aluminium hazai előállítása csak a felszabadulás után fejlődött fel. Az aluminium és ezzel a bauxit kincs hatékony hazai kihasználásának az elősegítésére a Gazdasági Főtanács 712/1948. sz. határozatával 1948. május 1-től elrendelte a "Magyar Aluminiumés Könnyüf érni pari Kutató Intézet" /röviden: Aluminium Kutató Intézet/ felállitását Dr. Lányi Béla és Dr. Gillemot László műegyetemi professzorok irányításával. 2. ELŐZMÉNYEK A felállított intézet mellett működő Aluminium Kutatási Tanács 1948. május 19-i ülésén felmérve az aluminium perspektivikus alkalmazási területeit, egy kisérleti jellegű aluminiumhid létesítését határozta el, majd az Aluminium Kutató Intézet utján ez ügyben megkereste a Közlekedésügyi Minisztériumot. Dr. Gillemot László az akkori "hidcsata" fő irányi tó jávai, Dr. Széchy Károlylyal, a KM Hidosztályának a vezetőjével vette fel a kapcsolatot./!/ Megállapították, hogy az aluminium alkalmazásával tekintélyes súlycsökkenés érhető el, de az aluminium és az acél akkori árviszonya mellett ez még csak kivételes esetekben gazdaságos. Várható volt az árviszonynak az aluminium javára való eltolódása, mert Magyarországnak vasérce nincs, mig aluminiumérce nagy menynyiségben van és akkoriban kezdett felfejlődni a hazai aluminiumipar. Megállapodtak, hogy együttműködve vizsgálat alá veszik az aluminium szerkezetek épitéséhez szükséges különböző hegesztett 19