A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981-1986. (1987)

Tóth László: Magyarország úthálózata és útügyi szervezete a kiegyezés utáni években

Horvátországi hivatalok: Eszék Jerás József mérno^ Pozsega Can ki Károly mérnök Sziszek Wagner Károly mérnök Zágráb Altmann József mérnök Várasd В

er

tic Ignác mérnök Verőce Schönholz Rezső mérnök Hivatalok a Katonai Határőrvidéken a Temesvári Hadparancsnokság alatt: Fehértemplom Karánsebes Az 1870-es évek közepétől az egész magyar közigazgatás nagyszabású átszervezése megtörtént« A leglényegesebb intézkedés az egységes vármegye rendszer, a törvényhatóságok kialakitása volt. Megszüntették a különféle kerületeket /székely, hajdú, jász-kun, stb/, s a Katonai Határőrvidéket is polgárosították. A korábbi megyei mérnöki hivatalok helyett 1877-től minden vármegyében államépitészeti hivatalt szerveztek. E témarészlet lezárásaként hadd álljon itt azon helységeknek a felsorolása, ahol - Magyarország mai területén - mindig működött államépitészeti hivatal: Balassagyarmat Szekszárd Budapest Székesfehérvár Eger Szombathely Pécs Zalaegerszeg /Kevés szünettől eltekintve még említhető Kaposvár és Miskolc/ üti személyzet Az állami utakon már a kiegyezés előtt rendszeres fenntartást végeztek az ott alkalmazott út kaparok. Az ő munkájukat az utmesterek irányították. Ezt a személyzetet a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium az utakkal együtt átvette, s már 1867-ben kiadta a személyzetre és az utak fenntartására vonatkozó utasítást* 154