A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Petrik Ottó: Baldácsy Antal javaslata 1871-ből az alföldi úthálózat kiépítésére

polgáraira?" /24-25. old,/ Ehhez talán csak annyit kell hozzáfűznünk, hogy a szerző a gellérthegyi bányából óhajtotta viszonylag a legnagyobb mennyiségű követ kibányásztatni, 318 713 köbölet , a teljes igényelt mennyiség 20,6 %-át / 11 bánya közül/, A tervezett utak műszaki kivételével kapcsolatban az I, dunai úthálózati vonal leirásánál találunk némi utalásra: "Végtére valamint itten úgy mindenütt, a hálózati utakat, 10 öl szélességben tervezzük, habár maga a hálózati út nem szélesebb 4 ölnél, 3 ölre bekavicsolva. De a hajcsárok útjait sem kivántuk megszorittatni, úgyis kedvező esetben sem maradna több 4 ölnél," /^4. old,/ Ebből az adatból, valamint az egyes útvonalak hosszából és a hozzájuk megadott kőszükségletből visszafelé kiszámítható, hogy a "Mac-Adamozás"-sal készitendő utak bruttó pályatestvastagsága 25 és 50 cm közötti lett volna. A szerző munkája végén összefoglalást közöl, de természetesen ezt is kőbánya-centrikus módon. Ennek végeredménye: 1 539 527 köbláb kőanyag, 33 816 443 ft. értékben. /Megjegyzendő, hogy a már emiitett számitások során a kő kitermelése és szállitása mellett szerepel magának az útépitésnek a költsége is - viszonylag igen csekély összegekkel. Alépítményi munkákról sehol szó sem esik./ Az itt közölt két mennyiséghez a szerző a következőket fűzi hozzá: "Egyikét a másikával elosztva, maradna egy k.-öl kő mintegy 22 frt-ba, egy mértföld hosszúságú út pedig 66 000 frt-ba; a városok és községek részére megállapított kő árát, köb-ölenként 15 forinttal véleményezzük megválthatónak, a nélkül, hogy az állam által hozandó áldozat mérsékletlennek lenni látszassák..." /135. old./ Ezekből a sorokbői kiderül, hogy az állami finanszírozással épitendő úthálózat költségének mintegy kétharmadát téritik majd meg az érintett törvényhatóságok. Ez nyilván a szerző önkényes feltevése volt. 171