A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A Duna-Tisza-Kőrös közi alföldi transzverzális út építésének története - 1893-1899

Szólni kell arról, hogy az útépítéssel egyidőben nem épült híd a Tiszán, hanem a Bödi réven át bonyolódott a forgalom Csongrád és Szentes között az un. Széchehyi kongótégla úton, A hidat csak az út felavatása után,3 évvel később, 1903-ban építették meg oly módon, hogy arra vasút is kerülhessen. A hídépítésről az 1900. évi XXXIV. te. l/e. pontja intézkedett 2 620 000 koronát biztosítva az építéshez. /Vasút csak 1907-ben került a hidra./ Hiányosak az adatok az élővizek és csatornák hidráiról, műtárgyairól. Ezek egy részét már korábban megépítették a viztársulatok és a törvényhatóságok, de akadt néhány olyan híd, amelyet az útépítéssel egyidőben átépítettek. Valamennyi műtárgyat szabványos vaskorláttal láttak el. Az öt vármegyére kiterjedő építési szakaszon négy államépítészeti hivatal működött közre: a budapesti, amely a Csongrád megyei szakaszt is kezelte, a szolnoki, a gyulai és az aradi. A közigazgatási bejárások és a jegyzőkönyvek felvétele 1894. április 16-24-e között mindenütt megtörtént. Külön-külön jegyzőkönyv készült egy-egy vármegyében. Rögzítették a nyomvonalat, a végzendő munkákat és a különféle kívánságok finanszírozási kérdéseit. E kívánságok többsége arra irányult, hogy egyes városok átkelési szakaszait ne makadám kivitelben, hanem kőburkolattal építsék meg. Voltak olyan kérések is, amelyekben a transzverzális úthoz csatlakozó utak kiépítését kérték. A minisztérium támogatta ezeket a kéréseket, de többségüknél a jelentkező értékdifferenciát a megyékkel megtéríttette. A jegyzőkönyvek arról is szólnak, hogy a területek kisajátítása a megyéket terhelte. Kikötötte a minisztérium azt is, hogy a burkolatépítés idejére, amikor az út nem használható, biztosítsanak a vármegyék párhuzamos nyári utat, kitérőket, hogy a forgalom viszonylag zavartalan legyen. Ezek a költségek is a törvényhatóságokat terhelték. 53