A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A Duna-Tisza-Kőrös közi alföldi transzverzális út építésének története - 1893-1899

létesítsenek állami kőbányákat, amelyeket korszerű kőzúzó és osztályozó berendezésekkel kell ellátni. Számos egyéb, érdekes javaslat is elhangzott az ülésen, s állithatjuk, hogy a közutak épitési rendszerének modernizálása érdekében ez volt az első jelentős szakmai fórum. Jelentősége főleg abban van, hogy a hozott határozatokat a későbbiekben mind meg is valósították. Lássuk ezután az elnöklő Lukács Béla miniszter záró szaszavainak kivonatát: "o., az Alföldnek fokozatosan államúttal való ellátását... munkába kell venni, éspedig olyképpj hogy az kiegészítse az Alföldön létesült vasúti hálózatot, s hogy az Alföld nagy magyar városai egymással minden időszakban járható, jó utakkal köttessenek össze, különösen Csongrád, Jász-Kun Szolnok esetleg Csanád, Hajdú és Pest megyékben... ez irányban terv dolgozandó ki, mely azután fokozatosan, a törvényhatóságok utialapjainak igénybevételével is meg lesz valósítandó. Kivánatos volna, ha egy kisebb útrész kiépítését már az 1894. évi költségelőirányzatba fel lehetne venni." Végül a miniszter a kerületi felügyelőkhöz szólva hangsúlyozta, hogy elvárja tőlük, hogy kitűzött céljainak megvalósításához mindenkor kellő támogatást nyújtsanak. Az ülésen határoztak a következőkről: - gépesített állami kőbányák létesítése, - alföldi transzverzális út építése, - a hengerléses technológia általános alkalmazása, - gőzhengerek beszerzése, - fahidak vasszerkezetre való fokozatos kicserélése, - országos forgalomszámlálás végrehajtása, - az állami úthálózat újbóli megállapítása, hosszának növelése, kiépítése, - útmesteri iskola felállítása. - íme Lukács Béla miniszter programja - valóságos útügyi koncepció! Valóban, ekkor indult az a program, amely az első világháborúig tartott, s a közutak épitésében jelentős fejlődést hozott, 47