A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A Duna-Tisza-Kőrös közi alföldi transzverzális út építésének története - 1893-1899

3. Az alföldi transzverzális utak tervezete A határozatot követően a minisztérium illetékes felelősei kidolgozták az újonnan épitendő alföldi utak programját. Három hosszabb út kiépítését tervezték, s ezek később meg is épültek teljes hosszukban: 1. Duna-Tisza-Kőrös közi első alföldi transzverzális út Baja-Csongrád-Erdőhegy útvonalon 301 km hosszban; épült: 1894-1899-ben. 2. Második alföldi transzverzális .út Dunaföldvár-Máramarossziget között 439 km hosszban; épült: 1901-1907ben. 3» Debrecen-berettyóújfalui út 139 km hosszban; épült: 1908-1914-ben.

5 Ez a tanulmány az első alföldi transzverzális út épitését tárgyalja a következőkben* II. ELŐKÉSZÜLETI MUNKÁK 1, Szervezési és finanszírozási kérdések Lukács Béla miniszter szigorúan megkövetelte beosztottaitól az 1893# áprilisában hozott döntések végrehajtását. Következetességének és a beosztott műszakiak munkájának köszönhetően az útépitési előkészületek azonnal elkezdődtek. Kidolgozták az út pontos vonalát, amely a következő volt: Baja - Szt, István - Csanád - Sükösd - Császártöltés -' Kecel - Halas - Majsa - Szt. László - Félegyháza - Gátér - Csongrád - Szentes - Kunszentmárton - Öcsöd - Szt. András - Szarvas - Nagykondoros - Csaba - Gyula - Gyulavar sánd - Nagypél - Székudvar - Erdőhegy. /3» ábra/ Ez a vonal az Alföld közepén húzódott nyugatról keletre. Bajától a bátai réven át a Dunántúllal teremtett kapcsolatot, keleten pedig közvetlenül Kisjenő mellett kötött be az un. debrecen-fehértemplomi állami útba. Az út igazi jelentőségét azonban nem a transzverzális jellege adta meg, hanem az a körülmény, hogy feltárta a gazdaságilag fontos alföldi területeket és összeköttetést létesített a települések között. 48