A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A Duna-Tisza-Kőrös közi alföldi transzverzális út építésének története - 1893-1899

tály vezetőit. A tanácskozás célja az útkérdés aktuális problémáinak és teendőinek megtárgyalása volt. Egy-egy témakörből az Ut- és Középitészeti Szakosztály felkért tagjai tartottak beszámolót. Nagyon érdekes az ülésekről készitett jegyzőkönyv anyaga és az intézkedések tanulmányozása. Részletesen megvitatták az alábbiaJ£a"G * -Miként történjen a jövőben az utak épitése és fenntartása? Milyen burkolat a legalkalmasabb az Alföldön? Kell-e egyáltalán hengerlés? Lóhenger vagy gőzhenger? Többen a kongótégla burkolatot ajánlották, mert erről már volt tapasztalat. A többség a "hengerezett makadám" rendszer alkalmazását és gőzhengerek beszerzését sürgette. -Szorgalmazták az állami és törvényhatósági utak kiépítését - elsősorban az Alföld úttalan vidékén. Nagyobb pénzügyi erőket sürgettek és javasolták, hogy az állam többet vállaljon az építésekből. Ennek megfelelően a hadászat és a polgári közlekedés fontosabb útjait állami kezelésbe venni javasolták. -Felszámolni kívánták az állami utak fahidjait, helyettük 6 tonna összsúlyú terhelésre alkalmas vasszerkezetet javasoltak. /Ez a javaslat azért volt aktuális, mert ekkor már ezerszámra használták a különféle gőzlokomobilokat a mezőgazdasági munkáknál. Sok bosszúságot és gondot okozott ezek utaztatása, a hidak alátámasztása, vagy ennek hiján - a leszakadások helyreállítása./ -Egyik legérdekesebb téma a közutak forgalmának számlálása volt .Gleviczky Sándor kir. mérnök ismertette az 1888, évi würtembergi számlálás módszerét ; bemutatta a forgalomterhelési térképet és javasolta, tartsanak egy átfogó forgalomszámlálást a magyar utakon is. A számlálás célját abban jelölte meg, hogy ily módon lehetőség nyilik a fenntartási kőszükséglet pontos meghatározására. -Széles körű egyetértésre talált az a javaslat, hogy 46