A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A Duna-Tisza-Kőrös közi alföldi transzverzális út építésének története - 1893-1899

A 301 km hosszú út Baját kötötte össze az Arad megyei Erdőheggyel, s közlőén felfűzte a közlekedés vonalára a Kiskunság és a Tisza-Körös közének alföldi városait. Halas, Félegyháza, Csongrád, Szentes, Kunszentmárton, Csaba és Gyula kapott a kor színvonalának megfelelő, korszerű műutat. Az útépités három kormány három szakminiszterének irányitása alatt történt. Az érdem - kétségtelenül - Lukács Bélát illeti, aki kezdeményezője volt a műnek, s az emiitett ünnepségen is részt vett. Ez a tanulmány - az útépités történetének ismertetésén kivűl - emléket kivan állitani azoknak, akik az Alföld első kövesútját létrehozták, 3 munkájukkal hozzájárultak az alföldi úthálózat kiépitési folyamatához. Kevés "nagy ember"-e van az űtépitő szakmának, mert nem ismerjük őket. Sokkal inkább tudunk más közlekedési ágazatok, a vasút, a hajózás és a repülés nagyjairól. E leirás - legalább egy kis részben - pótolni kivánja a hiányt azáltal, hogy munkájuk eredményén keresztül mutatja be a közúti ágazat kiválóságait, I. ELŐZMÉNYEK 1. Közlekedéspolitikai helyzet az 1880-as, 90-es években Baross Gábor, a kiváló közlekedéspolitikus esetében szerencsés találkozása volt a nagy elmének a nagy problémákkal. A kor, amelyben élt, megkivánta a közlekedésügy rendezését. Miniszterségének idejére /1886-92/ a magyar vasúti főhálózat majdnem teljesen kiépült, s ő alkotta meg a Magyar Államvasutak új rendszerét. Jutott ideje az Al-Duna szabályozási gondjaira is, de korai halála miatt a közutakkal nem foglalkozhatott olyan mértékben, amilyet azok megkívántak volna. 1 43