A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A budapest-kecskemét-szeged-horgosi út átépítése - 1933-1935

Tóth László A BUDAPEST-KECSKEMÉT-SZEGED-HORGOSI UT ÁTÉPÍTÉSE 1933-35 Előzmények A modern útépítés kezdete Magyarországon egybeesett a második világháborút követő gazdasági fellendülés időszakával. A közúti szakemberek hozzáállása és a közvélemény lelkesedése az útépitések iránt nagyobb volt annál, amit az ország pénzügyi lehetősége kinált. A gépjárműállomány százalékos fejlődése az 1920-30. években igen látványos volt, de mai szemmel nézve a legnagyobb számok is csekélynek tűnnek és csodálkozó érdeklődéssel olvashatjuk Maiéter Jenő értekezését: "A vasút küzdelme az autó térhódítása ellen", amit 1930-ban a Magyar Mérnök és Épitész Egylet egyik szakosztályi ülésén adott elő. 1. táblázat Magyarország gépjárműállománya 1930-ban /db/ gépkocsik motorkerékpárok összes személy teher egyéb | gépjármű 13 394 4 493 1 377 11 041 30 305 Vajon valóban konkurrenciát jelentett a vasútnak az a négyezerötszáz teherautó és a néhány száz autóbusz? - Szükséges volt-e egyáltalán a nemzetgazdaság aránytalanul nagymérvű megterhelése az utak épitésével a harmincezres gépjárműállomány érdekében? - Az utóbbira egyértelmű igen a válasz, ha ismerjük az ország közlekedési adottságait és a kor körülményeit. A gépkocsi és a vasút versenye inkább csak vélt következtetés, amely nem a-mennyiségével, hanem irányzatával volt sérelmes a vasútra nézve* 116