A Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve 1981.

Tóth László: A budapest-kecskemét-szeged-horgosi út átépítése - 1933-1935

Az 1930. évi XVI. törvénycikk az államnak tartotta fenn a jogot rendszeres gépkocsijáratok felállítására, s a koncessziót az Államvasutakon keresztül a Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezetére ruházták át. A minisztérium a teherfuvarozó vállalatok működési körét 2030 km-es körzetben határozta meg. A közlekedési adottságokat és körülményeket illetően az útépítés igényét legjobban a következők befolyásolták: -Magyarországot földrajzi helyzeténél fogva a nemzetközi forgalom fontos átmenő irányai érintik. Ennek gazdasági kihasználása és a "világforgalomban" való résztvétel csak a közlekedési vonalak színvonalas kiépitése által lehetséges* -Az utak állapota és minősége - a fenntartás több éves hiánya miatt - egészen rossz volt az első világháború után. A viszonylag csekély magyar gépjárműállomány is tetemes károkat okozott a makadám utakban a gumiabroncsok szívóhatása által. A gépkocsik mellett igen nagy számú fogatolt jármű is közlekedett. -Megnövekedett a turizmus és az érdeklődés Magyarország iránt. A fejlett kapitalista országok autós turistái a pormentes utakhoz szoktak hazájukban, s bár Magyarország természeti szépségei és városai vonzóak voltak, a rossz utak visszatartották őket az utazástól. -A belgazdasági helyzet az útépitést és a kapcsolódó iparágak fejlődését kivánta. A munkanélküliek számának csökkentését igen hatékonyan mozditotta elő az útépitések beindítása. Szüksége volt jó utakra a mezőgazdaságnak és a kereskedelemnek is. -Végül: a tért vesztett ország politikusai a kultúráltsági szint emelését látták az útépítésben is, s ez jól beillett a környező országok ellenében hangoztatott kultúrpolitikai elveikbe. Éppen ezért Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és József királyi herceg volt a legfőbb támogatója az un. transzkontinentális út magyarországi átvezetésének. Az út vonala és a műszaki követelmények 1930-ban a Touring Clubok Nemzetközi Szövetsége /Alliance 117