Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Az első úttörvénytől a világháborúig (1891–1918)

Minthogy ez a feltétel 1890-ben bekövetkezett, az 1890. XTV. te. egyszerre két új Duna-híd építését rendelte el azzal, hogy az egyiket az Eskü tér, a másikat a Fővám tér irányában kell megépíteni. A két híd közül elsőnek a „Ferencz József híd" elnevezést nyert Vámház téri hidat az 1894—1896. években, az „Erzsébet híd"-nak elnevezett Eskü téri hidat pedig az 1898—1903. években építették (78. és 79. képek). Időközben az 1899—1900. években megépítették a Margit híd középső pillérétől a szigetre vezető szárnyhidat is. A Ferencz József és Erzsébet hidak fefépítése után tűzték napirendre az akkor már több, mint 50 éves Lánchíd felszerkezetének korszerű átépítését, amit az 1913—1915. években hajtottak végre. A híd szerkezetét teljes egészében — beleértve a tartóláncokat is — folytacél szerkezetre cserélték ki, és a hídba megfelelő merevítő tartókat is beépítettek. Ebben a korszakban még a következő közúti Duna-hidakat építették meg: 1889— 1890-ben a pozsonyi Ferencz József hidat, 1891—1892-ben a komáromi hidat, 1893— 1894-ben az esztergomi hidat, 1895-ben Ráckevén a Kis-Dunán az Árpád hidat, 1907— 1908-ban a bajai közös vasúti és közúti Duna-hidat; 1913-ban a Vág-Duna-hidat és 1914ben Tahi és Tótfalu községek között a Kis-Duna-hidat. 78. kép — Ferenc József híd 75