Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

A középkori és a török hódoltság kori utak története

Nem említ az utazó hidat a Dunán, de egyes leírások — forrásokra hivatkozva — Zsigmond érdemének tartják az első hajóhíd építését Budán és Pozsonynál. A nevezett utazó Tatán, Győrön keresztül Bruck—Bécs felé vette az útját, s leírta, hogy a Lajta folyó, a Hanság és a Fertő mocsarai természetes védelmet adnak a nyugati részen, s rajta keresztül egy jól védhető, feltöltött úton lehet menni. Evlia Cselebi „török világutazó" 1660—1663 között járt Magyarországon. Sok helyen megfordult, úgy is, mint hithű harcos, apja örökének folytatója. Mind a saját élményeit, mind az apja elbeszéléseit leírja — néha keleti színezettel. Apja elbeszéléséből említi a következőket: • 1526-ban Eszéknél 6 nap alatt a Dráván erős fahíd készült. Ezen vonultak a törökök Mohács felé. • 1529-ben és a többi budai ostromnál Budán híd épült, s ugyanígy Péterváradnál. • 1552-ben Nándorfehérvárnál a Száva folyón nagy híd állott; Vukovár váránál Duna-hidakat említ; Titelnél Tisza-hídról ír. • 1599-ben Esztergomnál 70 hajón álló fahíd üzemelt. • Saját élménye alapján említi a következőket: • 1660-ban Pancsovánál a Dunán 70 dereglye és fahordó fölé épített fahídon kelt át észak felé. • 1660-ban Temesvár utcái deszkával borítottak. A belső vár cementburkolatú. 22. kép — A pesl-budai Duna-híd ostroma 1602-ben 20