Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Az úthálózat fejlesztése az első ötéves tervben (1950–1954)

Az úthálózat fejlesztése az első ötéves tervben (1950—1954) Az időszak lényeges szervezeti változásokkal kezdődött. A Népgazdasági Tanács a 339/XVIII/1949. N. T. számú határozata alapján a Minisztertanács a 340/1949. M. T. számú rendeletével a közúti fenntartási munkákat — amelyeket az 1868. évtől az államépítészeti hivatalok házilagos úton végeztek — 1950. január hó 1. napjától vállalati úton rendelte végrehajtani. Ugyanezen napon minden megyeszékhelyen — kivéve KomáromEsztergom megyét — egy-egy útfenntartó vállalat alakult. Az útfenntartó vállalatokat részben az államépítészeti hivatalok személyzetéből, részben a hivatali felszereléssel állították fel. A Komárom-Esztergom megyei útfenntartási munkákat a Székesfehérvári Útfenntartó Vállalat végezte 1952. január hó 1. napjáig. Az említett megye kérelmére a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1952. január hó 1. napjával Tatán külön útfenntartó vállalatot szervezett. Az útfenntartó vállalatok a fenntartási teendők ellátása mellett útépítési tevékenységet is folytattak. Az ellenőrző tevékenységet továbbra is, 1950. augusztus hó 1. napjáig az államépítészeti hivatalok látták el. A megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács működésének megkezdéséről szóló 143/1950. (V.18.) M. T. számú rendelet alapján a helyi tanácsoknak 1950. augusztus hó 1. napján történt megalakulásakor, az államépítészeti hivatalokból a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának VIII. Közlekedési Osztályát alakították meg. Később, amikor a megyei tanácsok keretében a Tervosztályt megalakították, a Közlekedési Osztály a IX-es számot kapta. Ezen időponttól 1954. március hó 31. napjáig bezárólag az állami közutak feletti jogkört a területileg illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gyakorolta. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium megalakításával lett szétválasztva a helyi, tanácsi és az állami úthálózat. A Minisztertanács az 517/IV/1953. számú határozatával az állami közutak, az azokon levő közúti hidak és az összes rév közvetlen felügyeletét 1954. április hó 1. napjával ismét a Közlekedés- és Postaiigyi Minisztériumra ruházta és a megyei tanácsok közlekedési osztályát megszüntette. Az említett minisztertanácsi határozat az ország közútjait állami, megyei és községi (városi) utak csoportjába rendelte sorolni. Elvileg rendelkezett arra nézve, hogy az egyes csoportokba milyen rendeltetésű utak sorolandók. A háromféle osztály ellenére az utakat csak az állami és községi (városi) utak csoportjába sorolták. A Közlekedés- és Postaiigyi Minisztérium az állami közutak igazgatási teendőinek ellátására Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár és Zalaegerszeg székhelyekkel KPM Közúti Kirendeltsége néven 12 egységet szervezett. Az említett minisztertanácsi határozat vállalati vonalon is szervezeti változást rendelt el, amennyiben a megyei tanácsok felügyelete alá tartozott útfenntartó vállalatokat 1954. január hó 1. napjával a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá helyezte. Az átszervezés során a 19 útfenntartó vállalatot a közúti kirendeltségekkel azonos székhellyel 12 vállalattá vonták össze. A hét megszűnő útfenntartó vállalat működési területét a közúti kirendeltségek területi beosztásával azonosan a szomszédos vállalatok területéhez csatolták. 135