A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

A hídgazdálkodás néhány feladata, eredménye

A hídgazdálkodás néhány feladata, eredménye Minden olyan tevékenység hídgazdálkodás, amellyel a hidak állapotát sikeresen, gazdaságosan óvjuk meg, és amelynek segítségével a hidakat úgy tudjuk fejleszteni, hogy megfeleljenek a közúti közlekedés egyre nagyobb igényeinek. A hídgazdálkodás főbb jellemzői: - a hidak állapotának szakszerű figyelemmel kísérése, — a hidak védelme, - fenntartás és üzemeltetés, — fejlesztés, korszerűsítés. A HIDAK VIZSGÁLATA, FELÜGYELETE Különösebb indoklás nélkül is belátható, hogy megalapozottan csak úgy lehet hatékonyan üzemeltetni, fenntartani és fejleszteni a közúti hidakat, ha mindenkor ismerjük állapotukat. Egyáltalán nem egyszerű e követelménynek eleget tenni, hiszen nagyszámú, szétszórtan elhelyezkedő, gyakran nehezen megközelíthető objektumokról van szó, amelyek állapotát nem lehet csak megfigyeléssel elbírálni, hanem egyszerű és bonyolult mérésekre, vizsgálatokra, nem utolsósorban sok szakismeretet, tapasztalatot követelő diagnózisra van szükség. Több évtizede alakult ki a hidak felügyelete, a negyedéves, éves, időszakos és rendkívüli hídvizsgálatok gyakorlata. Ezekről a feladatokról az előző fejezetben is szóltunk, mivel a tapasztalatok szerint az eddigieknél alaposabb, több mérést tartalmazó vizsgálatra, új szemléletre és új módszerekre is szükség van (a kiemelt hidak körének bővítése, korróziós vizsgálatok, a pillanatnyi hídállapot számszerű értékelése stb.). A HIDAK VÉDELME Szomorú és egyben fontos tapasztalat, hogy az utóbbi időkben nőtt a hidakat rongáló hatás, gyorsult a hidak leromlása. Tekintettel arra, hogy minden hidat veszélyeztet az egyre növekvő súlyú és méretű járműpark, az utak kezelőinek, fenntartóinak minden meg kell tenniük azért, hogy hídjainkat megvédjük a rendeltetésnek nem megfelelő igénybevételtől. A túlsúlyos járművek ellen korlátozó táblákkal, az útvonal-engedélyezés eszközeivel, a túlsúlyos jármüvek ellenőrzésével és felvilágosító munkával lehet védekezni. Hazánkban 1988-ig 38, azóta 40 tonna a megengedett legnagyobb össztömeg, amellyel engedély nélkül közlekedhetnek a járművek. A KRESZ differenciáltan szabályozta a 3-, 4-, 5tengelyes, különböző kialakítású járművek forgalmát. A külön engedély nélkül közlekedő járművek részére szükség esetén egyes hidakon táblák tiltják vagy korlátozzák az áthaladást. A csak 20 tonnára méretezett 2060 híd közül 45