A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

A hídgazdálkodás néhány feladata, eredménye

azonban csupán 266 hídnál van össztömeget vagy tengelysúlyt korlátozó tábla, mivel a számítások szerint zömükben kis nyílású hidakon nem keletkezik nagyobb igénybevétel a tényleges járműterhekből, mint amennyi a méretezés szerinti igénybevétel. A megengedettnél nagyobb össztömegű járművek csak útvonalengedéllyel közlekedhetnek. Az engedélyt a közúti igazgatóságok, illetve az Utinform adja ki. A hidakon való áthaladás elbírálását számítógépes program segíti. Az országba belépő járműveket a határállomásokon telepített állandó, a belföldi járműveket pedig mozgó tengelysúly-ellenőrző csoportok mérlegelik. A tapasztalatok szerint a tengelysúly túllépését az 1972-ben kiadott rendelet visszaszorította, az össztömeg azonban nőtt. Mivel kevesebb figyelmet szenteltek ennek a hidak szempontjából igen fontos tényezőnek, a legújabb rendelet már az össztömeg túllépését is díjkötelessé teszi, és remélhető, hogy ez az intézkedés visszatartó hatású lesz. Az össztömeg mozgó mérlegelése nem egyszerű, és célszerű volna néhány nagy értékű, erősen veszélyeztetett híd előtt, a választható terelőút elágazásánál dinamikus mérleg beépítése, hogy kiszűrje azokat a járműveket, amelyek semmiképpen nem mehetnek át a hídon. A szúrópróbaszerű ellenőrzés önmagában nem elégséges, felvilágosító munkára is szükség van. A nagyobb fuvaroztatók részére megadtuk a korlátozott teherbírású hidak jegyzékét, amelynek segítségével az útvonalengedélyre nem kötelezett járművek legrövidebb útvonalát úgy tudják megtervezni, hogy ne kelljen menet közben korlátozás miatt útvonalat módosítani. Pusztító hatásuk van a túlméretes, közülük is legfőképpen a magas — 4 m-nél magasabb — járműveknek. Az első híd katasztrófa 1971-ben következett be Gyomán, ahol a felső keresztkötésnek ütköző rakodógép hatására a híd leszakadt. Azóta további három híd (a Csörnöc-patak hídja, az Ml-es egyik gyaloghídja, a gesztélyi Hernád-híd) azonnali tönkremenetelét okozták magas — engedély nélkül közlekedő — járművek, és két esetben a hidat később le is kellett bontani. Igen nagymértékű az előregyártott tartós felszerkezetű hidakban okozott ütközési kár is. A magas járművek elleni védekezés eddigi eszközei nem bizonyultak elég hatékonynak, ezért a korlátozó táblák számát úgy növeljük, hogy nemcsak a 4,5 m-nél kisebb űrszelvénynél helyezzük el őket, szigorítjuk az ellenőrzést, tájékoztató anyagokat adunk ki, védőkapukat és védőberendezéseket helyezünk el. A figyelemfelhívást szolgálja újabb korlátozó táblák kihelyezése. Eddig a 4,5 m-nél magasabban elhelyezkedő hídelemeket nem tekintettük veszélyeztetettnek -- ennyi a közúti űrszelvény —, a tapasztalat azonban az. hogy az autópályák felett általában 4,7 m magasan lévő hídelemek is igen gyakran megsérülnek, ezért a különösen veszélyeztetett felső keresztkötéses hidaknál korlátozó táblákat teszünk ki. Az ellenőrzés szigorítása mindenképpen szükséges, mert a járművezetők nem érzékelik az általuk okozott veszélyt, gyakran nem ismerik járművük magasságát sem. Védőberendezésként kezdetben merev védőkapuk épültek. Tekintettel azonban arra, hogy ezeket a nagy tömegű, gyors járművek feldönthetik - ezáltal a forgalmat is veszélyeztetve — inkább az ún. lengőkapukat kívánjuk elterjeszteni, amelyek a tényleges űrszelvénynél magasabban helyezkednek el, és csak lengő elemek nyúlnak le a tényleges űrszelvényig, így figyelmeztetve a magas járműveket. 46