A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)
A hidak nyilvántartása, hídvizsgálatok
A hidak nyilvántartása, hídvizsgálatok TERVEK, NYILVÁNTARTÁSOK A korszerű hídgazdálkodáshoz feltétlenül szükséges a hidak főbb műszaki jellemzőinek az ismerete. Az olyan hidaknál, amelyek tervei rendelkezésre állnak, az adatok nyilvántartása nem okoz nehézséget. A régebben épült műtárgyaknál helyszíni felvétellel kell pótolni a tervek hiányát. Üj lehetőség a távérzékelés, a számítógéppel összekapcsolt földi fotogrammetriai berendezés, amellyel az Uvaterv rutinszerűen felvételeket készít hidakról. Kezdetben az országos közutak hídjainak adatait is kézi nyilvántartással rögzítettük, 1965 óta azonban — egységes elvek szerint — az Utorgnál központi adatbázis áll rendelkezésre, amely a közúti igazgatóságok és a minisztérium részére a kívánt csoportosítású tablókat szolgáltatja. A nyilvántartott főbb adatok: a híd hossz- és keresztirányú méretei, anyaga, teherbírása, az áthidalt akadály, az építés éve stb. Ezeket 1988-tól kibővítettük az alapozás, a szigetelés, a saruk, a dilatációk, a korlátozó jelzések adataival. Hidanként ma 65-féle adatot tartunk nyilván. A tanácsi közutakon lévő hidak nyilvántartását 1987ben egységesítettük. Lényegében azonos a nyilvántartott adatok köre az országos közutak hídjainak adataival. Nagy előrelépést jelent a fejlesztés alatt lévő területi adatbázis, amely a kezelőknél személyi számítógépen lesz, úgy, hogy arról a kívánt adatok különböző feldolgozásban bármikor lehívhatók. Ehhez fog csatlakozni a központi nyilvántartás, amelyben az adatbázis-kezelő rendszer módot ad arra, hogy tetszőleges adatok közötti kapcsolatot keresve a gép — külön program készítése nélkül — közvetlenül a kért eredményt megadja. A hidak építésének költségadatait eddig külön adatlapon dolgoztuk fel és értékeltük, de a rendszer módosításával ez az adat is bekerült a folyamatos nyilvántartásba. Egyelőre még ettől függetlenül készül a hidak értéknyilvántartása is. A magánutakra vonatkozóan jelenleg nincs kötelező előírás, ezért csak eseti felmérések alapján — a tanácsok által leadott hidak adatai stb. — rendelkezünk közelítő adatokkal. A grafikus nyilvántartások köre még szűk, bár ezek igen hasznosak a mindennapi munkában. A közutak adatai között a hidak is fel vannak tüntetve, és elkészült a hidak teherbírását tartalmazó térkép is, amely jó segítséget nyújt a túlsúlyos járművek útvonalának engedélyezésénél. Ma már rendelkezünk rajzolóprogramokkal is, így nincs akadálya tematikus térkép készítésének, amely tájékoztat például a korlátozott űrszelvényű hidak helyéről. Az előzőekben ismertetett, úgynvezett csoportos hídnyilvántartás mellett a Közúti Hídszabályzatban előírt hídlap, illetve törzskönyv további fontos adatokat tartalmaz az építésről, a próbaterhelésről. A közúti közlekedési törvény végrehajtására kiadandó szabályozások kisebb módosítást tartalmaznak a nyilvántartásra vonatkozóan is. Módosul a törzskönyv készítésére kötelezett hidak köre: utófeszített vasbeton; 60 m-nél hosszabb; vasút feletti; 60 évnél idősebb és 10 m-nél nagyobb támaszközű; speciális technológiájú vagy anyagú hidak. Kismértékben módosul a rögzítendő adatok köre is, amennyiben a hídlapon, illetve a törzskönyvben kell az éves hídvizsgálatokat, az évenkénti megfelelőségi értékelést jelölni, és az eddiginél részletesebben kell dokumentálni a hidakon végzett fenntartási munkákat. 39