A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

A hidak nyilvántartása, hídvizsgálatok

VIZSGÁLATOK Minden hidat rendszeres, szakszerű felügyelet alatt kell tartani. A felügyelet a hídállapot ellenőrzését, a negyedéves, valamint az időszakos hídvizsgálat elvégzését jelenti. A hídállapot ellenőrzését a szükséges (a forgalom és a híd állapota szerint differenciált) gyakorisággal a kezelő ilyen feladattal megbízott dolgozója - az országos közutaknál az útellenőr - végzi. A folyami hidak közül a nagy forgalmú vagy állapotuk miatt kiemelt figyelmet követelő hidakat hídmesternek kell legalább hetenként megszemlélnie. A negyedéves hídvizsgálatot a közút kezelőjének vagy az általa megbízott személynek kell végeznie. A vizsgálat során meg kell szemlélni a híd minden részét, és meg kell győződni arról, hogy vannak-e a forgalmat veszélyeztető hibák. A vizsgálat eredményét dokumentálni kell a hídlapokon, illetve a hidak törzskönyvében. Az évenkénti hídvizsgálat a hidak állapotának legfontosabb, kellő szakértelemmel végzendő ellenőrzése. Ezt a vizsgálatot csak okleveles mérnök vagy okleveles üzemmérnök végezheti, olyan időben, amikor a híd minden része jól megszemlélhető. Nagyobb hidaknál hídvizsgáló (Berger-) kocsit kell használni, hogy a szerkezetet közelről, gondosan lehessen megvizsgálni. Szükség esetén az éves hídvizsgálatnál, az előző vizsgálatoktól eltérően, méréseket is kell végezni (pl. szigetelésvizsgálat, repedések mérete, azok változása, kloridion-tartalom stb.). A példaszerűen említett mérésekhez még nem rendelkezünk kellő számú műszerrel, de megindult a beszerzésük, és egyes intézmények (BME, KTI, KTMF stb.) vállalnak ilyen méréseket. A vizsgálat eredményéről, a tapasztalt hibákról, a szükséges teendőkről feljegyzést kell készíteni. Az időszakos hídvizsgálatot az eddigi gyakorlat szerint a 20 m-nél nagyobb nyílású hidaknál 10 évenként kell végezni. Az új szabályozás szerint az utófeszített, a vasút feletti, a 60 m-nél hosszabb, a 60 évnél idősebb (10 m-nél nagyobb támaszközű), valamint a súlykorlátozással üzemelő és kritikusnak ítélt állapotú hidakon kell a vizsgálatot végezni. A vizsgálat gyakorisága a híd korától és állapotától függ: a 30 évesnél fiatalabb, súlykorlátozás nélküli hidaknál 15, a 30—60 éves, súlykorlátozás nélkül üzemelőnél 10, és a 60 évesnél idősebb vagy súlykorlátozással üzemelőnél 5 évente. A megadott időtartamoknál gyakoribb vizsgálat szükséges, ha azt valamilyen ok miatt az éves vizsgálat végzője indokoltnak tartja (pl. hirtelen állagromlás), Célszerű az időszakos hídvizsgálatokat a kezelő részéről végzett alapos felméréssel előkészíteni, és ha szükséges, külső szakértőtől megrendelni az egyedi célvizsgálatot (pl. egyes hibák okának felderítése, a teherbírás megállapítása, a szükséges javítások módja stb.). Ennek során, ha hiba (repedés, korrózió, elmozdulás stb.) jelentkezik, műszeres méréseket is kell folytatni. Üjszerű feladatot jelent az utófeszített vasbeton hidak vizsgálata, tekintettel arra, hogy külföldi példák szerint ilyen hidaknál a szerkezet hirtelen tönkremenetele is bekövetkezhet, pl. a feszítőbetétek korróziója miatt. A nagyhidak szigetelésének egyik korszerű vizsgálati módja az ún. szigetelés-ellenőrző rendszer beépítése, amely alkalmas a hibahely lokalizálására is. A rendszer elektromos hurkok segítségével jelzi, ha a szigetelés megsérült. Több mint két évtizede alkalmazzuk a dinamikus hídvizsgálatot, amely a hidak dinamikus viselkedésének jellemzésére, hibahelyek meghatározására és hosszú távú méréseknél a híd állapotváltozásának jellemzésére is alkalmas. A kloridion-tartalom, a pH-érték mérése a vasbeton hidak sókorrózió miatt bekövetkező veszélyeztetettségének időbeni jelzésére alkalmas. Az időszakos hídvizsgálatra kötelezett hidaknál a használatbavétel előtti próbaterhelésnél minden esetben el kell végezni a "0" állapotot jellemző szintezést. Nagyon fontos a hidak mikromozgásait, elsősorban a hőmozgást is mérni, mert a nagyobb hidaknál a pontos dilatáló hossz megállapítása csak így lehetséges. A hidak felszerkezetének szintezéses ellenőrzésével a maradó alakváltozások kimutathatók. Rendkívüli hídvizsgálatot akkor szükséges végezni, ha ütközés, rongálás, árvíz stb. olyan kárt okoz a hídon, amely a forgalombiztonságot veszélyeztetheti. 40