Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
Sigrai Tibor 1931-ben, Budapesten született. 1954-ben mérnöki oklevelet szerzett, 1977-ben pedig szakmérnökit és műszaki doktorátust. 1956-tól az Uvaterv-nél tevékenykedett, 1970-től irodavezetői, majd igazgatói beosztásban. Jelentős tervezési munkái voltak: Erzsébet híd, algyői közúti Tisza-híd, M0 Hárosi Duna-híd (19879, Lágymányosi Dunahíd (1992). Ezeken kívül rengeteg fontos hidat tervezett az autópályákon. 1984-ben Eötvös-, 1991-ben Széchenyi-díjat kapott munkásságáért. Szatmári István 1938-ban, Békéscsabán született. 1961-ben mérnöki oklevelet szerzett, 1968-tól műszaki doktor, 1980-tól a műszaki tudomány kandidátusa, habilitáció (2001). 1961-62 között a Ganz-MÁVAG-ban dolgozott. 1962-től az ÉKME, illetve a BME Acélszerkezetek Tanszékén tanársegéd, 1969-80 között adjunktus, 1980-2001 között docens, 2002-től egyetemi magántanár. Főbb tervezési munkái: solti Dunaág-híd rekonstrukciója, Szeged belvárosi Tisza-híd engedélyezési terve, ráckevei Árpád híd tenderterve, cigándi Tisza-híd engedélyezési, tenderterve, mederszerkezet kiviteli terve, Szeghalom, Foki Sebes-Körös-híd korszerűsítési terve, szeghalmi Berettyó-híd korszerűsítési kiviteli terve, 37. sz. főúti Hernád-híd kiviteli terve, gyomai Hármas-Körös-híd korszerűsítési terve, bajai Duna-híd döntés-előkészítési terve, dunaföldvári Duna-híd engedélyezési és kiviteli terve (társtervező) sajókazai Sajóhíd kiviteli terve, dunaújvárosi Duna-híd technológiai terve (társtervező), úszó emelőmű kiviteli terve. Széchy Károly 1903-ban, Budapesten született. 1926-ban mérnöki oklevelet szerzett. 1926-27 között tanársegéd, egy évig ösztöndíjas. 1928-32 között magánmérnöki tevékenységet folytatott. 1933-ban jogi doktorátust szerzett. 1932- 45 között a minisztérium hídosztályán tevékenykedett, a Margit híd szélesítését, majd az Árpád híd építését irányította. 1945-50 között a minisztérium hídosztályának vezetője, irányította a felrobbantott hidak újjáépítését. 1948-ban Kossuth-díjat kapott, egyetemi magántanárrá nevezték ki. Legfőbb munkái: Margit, Kossuth, Ferenc József, Lánchíd, Árpád híd. 1950-53 a Földalatti Vasút Beruházási Vállalat vezérigazgatója volt. 1952-től az Akadémia levelező tagja volt. 1953-tól a Műszaki Egyetemen az alapozás és az alagútépítés tanára lett, Alagútépítés könyve nemzetközi elismerést kapott. 1959-től közreműködött az Erzsébet híd újjáépítésének tervezésében. 1972-ben, Budapesten halt meg. Székely Hugó 1886-ban született. 1904-ben szerzett mérnöki oklevelet, magánmérnökként hazai és egy bécsi cégnél is dolgozott. 1909-től magasépítési vasbetonszerkezeteket tervezett. 1916-ban műszaki doktorátust szerzett. Az I. világháború után Csehországban tevékenykedett. 1928-48 között önálló (statikai) tervező irodája volt, 194859 között tervező vállalatoknál dolgozott. Magasépítési tervezései mellett hidakkal is foglalkozott. 1982-ben halt meg. Szittner Antal 1926-ban, Szegeden született 1951-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1950-93 között a Hídépítési, majd az Acélszerkezetek Tanszéken dolgozott, elsősorban hidak viselkedésével, próbaterhelésével foglalkozott, legfontosabb munkái a budapesti Duna-hidak vizsgálatai voltak: Margit híd, Szabadság híd, Lánchíd, Petőfi híd, Erzsébet híd. 2003-ban értékes munkásságáért Korányi Imre díjat kapott. Szakirodalmi munkássága rendkívül kiterjedt. Tantó Pál 1883-ban született. 1906-ban mérnöki oklevelet szerzett. A zalaegerszegi ÁÉH-nál eltöltött évek után a minisztérium hídosztályán tevékenykedett. Fő érdeklődési területe az acélszerkezetek, ezen belül is a hegesztés: az ő közreműködésével épült meg Győrben, 1934-ben hazánk első hegesztett közúti hídja. Részt vett a tiszaugi, a polgári Tisza-hidak építésében. Említést érdemel a Boráros téri és az Óbudai Duna-hidak építésében végzett munkája. 1936-40 között a hídosztály vezetője volt. 1943-ban nyugdíjba vonult. Ez után az ÉTI-ben beton-, és hegesztett szerkezetek fejlesztésével foglalkozott. 1963-ban, Budapesten halt meg. Totth Róbert 1856-ban, Resicán született. Tanulmányait Zürichben végezte. A Resicai Vasmű Hídosztályának volt tehetséges vezetője, jelentős tervezési munkái: tokaji közúti Tisza-híd, temesvári Ferenc József-híd, aradi Maros-híd; díjat nyert az Eskü téri és a Fővám téri Duna-híd pályázatán. Értékes volt szakirodalmi munkássága. 1913-ban, Resicán halt meg. Ullrich Zoltán 1902-ben, Somorján született. 1924-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1924-26 között Mihailich Győző tanársegéde. 1926-tól nagy hídépítések műszaki ellenőrzését végezte: 1930-ban Poroszló, Tisza-ártéri híd, Margit híd ellenőrző számítása, 1933-ban Vásárosnaményi Tisza-híd korszerűsítése, 1935-37 között Margit híd szélesítése, 1938-42 között Medvéi Duna-híd építése. 1945-től a KPM hídosztályán szolgált, 1950-55 között osztályvezető, nagy munkája a Margit híd újjáépítése, majd a Petőfi híd következett, később az Erzsébet híd statikai számításának ellenőrzése. 1963-ban nyugállományba vonult, a minisztériumban nyugdíjasként még tevékenykedett. 1974-ben, Budapesten hunytéi. Vakarcs László 1950-ben született. 1974-ben mérnöki oklevelet szerzett, 1974-1986 között az Uvaterv tervező mérnöke, 1987-93 között ugyanitt irányító tervező. 1992-ben vasbeton-építési szakmérnök lett. 1994-97 között osztályvezető-helyettes, 1998-tól irodavezető az Uvaterv Rt-nél. Jelentősebb tervezési munkái: Ml autópálya (Budapest-Tatabánya közti szakasz hídjainak kiviteli terve, 6. sz. főút, szekszárdi Sió-híd négynyomúsításának terve, MO autóút Dulácska völgyhíd alépítményi tervei, Ml Győr-Hegyeshalom közötti szakasz hídjainak kiviteli tervei, MO autóút 1/B szakasz hídjainak kiviteli tervei, 2. sz. főút hét hídja, M5 autópálya négy hídjának kiviteli terve, szekszárdi Duna-híd alépítményi tervei, M3 autópálya hídtervek, M7 autópálya hídtervei. 162
