Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
Legnagyobb hídjaink Leghosszabb Fahidak a 13. században sok esetben 100 m, vagy annál hosszabbak voltak. 1556-ban Buda és Pest között, majd Esztergomnál, Komáromnál a hajóhidak 350 m körüli hosszúságúak voltak. A vízrendezésekig igen hosszú fahidak épültek pl. 1726-ban Dombóvárnál 1160 m hosszú Kapos-híd, a vasútépítések kezdetén Kiskörénél 780 m hosszú Tisza-híd épült. A Százhalombattán álló többnyílású boltozat 60 m-es hosszával 1766-ban valószínűleg a leghosszabb állandó hidunk volt. 1833-ban elkészült a Hortobágyi kilenclyukú híd, mely a hídfők között 94 m, a szárnyfalvégek között pedig 167 m hosszú, a boltozatok között napjainkiga leghosszabb. Az 1849-ben elkészült Lánchíd 380 m-es hossza nem sokáig volt hazai rekord. Az 1876-ban elkészült Margit-híd már 607 m hosszú, 74 évig csúcstartó volt. Az 1950-ben felavatott Árpád híd 928 m-es hosszával egészen napjainkiga leghosszabb hazai közúti híd volt. Szeged 1979-ben megépült második Tiszahídja 761 m hosszú, azért érdemel említést, mert az országos közúti hidak között 1990-ig ez, ettől kezdve pedig a Hárosi Duna-híd (770 m) volt a leghosszabb. A budapesti Duna-hidak önkormányzati kezelésben vannak. A 2007 júliusában átadott Pentele-híd (Dunaújváros) több mint 750 m-rel hosszabb (1680 m), mint az Árpád híd, rendkívül rövid ideig lehetett e téren az első, a 2007 augusztusában átadott M7 Kőröshegyi völgyhíd ugyanis 1872 m hosszú. Legmagasabb A hazai legmagasabb híd címét is az M7 völgyhídja birtokolja. Az 1937-ben Veszprémnél elkészült völgyhíd 26 m-rel feljebb haladt a völgyfenéknél, az ebben az időben épült városlődi, kétnyílású ívhíd csak 18 m magasan vitte át a közlekedőket. Az 1952-ben Apátvarasdnál megépült felsőpályás ívhíd 30 m-es völgy feletti magasságával napjainkig csúcstartó volt. Legnagyobb felületű A legnagyobb felületű híd tekintetében is csúcsdöntés volt ebben az évben. Az országos közutakon Szeged Bertalan Tisza-hídja volt (1979-től) a legnagyobb. Dunaújváros Duna-hídja - első autópálya keresztmetszetű Duna-hidunk - több mint háromszor ekkora felületű: 57 219 m 2 , tájékoztatásul az országos közutak hídállományában a megyék között egy sem volt, melynek az összfelülete elérte volna ezt az értéket. Az M7 autópálya Kőröshegyi völgyhídja csak a leghosszabb híd címét birtokolja, felülete „csak" 44 506 m 2 . Az MO Megyeri Duna-híd a hídfelület terén 2008-ban átveszi a csúcstartó szerepét. 166
