Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
A nagyságos fejedelemről elnevezett Tisza-híd 1926-ban II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) nevet kapta a Vásárosnaményban álló különleges kialakítású Tisza-híd, annak emlékére, hogy itt kelt át 1703ban a nagyságos fejedelem a folyón. A kétszeri felrobbantása (1919 és 1944) után átépült monumentális hídon emléktábla hirdette Rákóczi nevét, ám a táblát megrongálták. Miniszterelnökről elnevezett híd 1928-ban Kőrösszakálon SebesKőrös-híd épült. A négynyílású vasbeton hidat gróf Tisza Istvánról (1864-1918), a tragikus véget ért, vitatott történelmi szerepű miniszterelnökről nevezték el, s nevét a hídon emléktáblán is megörökítették. Szinte hihetetlen, hogy évtizedeken keresztül nem bántotta senki szemét, akkor, amikor sok-sok szobor beolvasztásra került. Az emléktábla megmaradása annak is köszönhető, hogy a híd a II. világháborúban csak egy nyílásában sérült meg. Szent István halálának évfordulójára emlékező névadás Veszprémben egy nagy és két kis ívhíd épült 1936-37-ben, s Szent István halálának 900. évfordulójára való emlékezésként a Szent István (977-1038) nevet kapta. A nagy ív bátor megmentőjének köszönhetően épségben átvészelte a II. világháborút, a híd nevét azonban nem hagyták meg, átmenetileg a nagy vezér, Rákosi Mátyás nézi vét kapta, 1956 után völgyhídként szerepelt, napjainkban, a ma már műemlék híd ismét első királyunk nevét viseli. A híd két nevét emléktábla őrzi 1948. augusztus 20-án elsőként a budapesti Dunahidak közül újjáépült az 1896. október 4-i átadáson, a személyesen jelenlévő Ferencz József nevét kapó híd, mint ahogy napjainkban is olvasható a pesti oldalon lévő márvány táblán. Újjáépítéskor a Szabadság nevet kapta (talán a közeli Szabadság szoborra való tekintettel), ezt a nevet is emléktábla őrzi, szépen mutatva, hogy hídjaink névadásában a politika milyen nagy szerepet játszott. Ötven éve Árpád vezér nevét kapta 1950. november 7-én avatták a már 1939-ben elkezdett, majd a II. világháború miatt félbehagyott óbudai Duna-hidat. Ez a hidunk egyedüliként Sztálin nevét kapta, ezt azonban sem a nép, sem annak tervezője, építtetője, Széchy Károly nem használta - egy 1952-ben megjelent írásában is Óbudai hídról beszélt - majd 1957-ben megírta a közelmúltig leghosszabb hidunk történetét, Árpád (...-920) hídként nevezve azt. Korábban Ráckevén már ezt a nevet kapta a millenniumra ott épült Dunaág-híd. A kormányzó, majd Petőfi lett a névadó 1952. november 25-én avatták a Boráros térnél újjáépült Duna-hidat Petőfi Sándorról (1823-1849) elnevezve. Az talán ismert, hogy 1937. szeptember 12-én történt eredeti avatásán Horthy Miklós (1868-1957) nevét kapta, az kevésbé, hogy e híd építését már 1930-ban törvénycikk rögzítette, s azt is, hogy a kormányzóról kell elnevezni. A forradalom és szabadságharcra emlékezve 1948. március 15-én a szabadságharc centenáriumán Győrben az 1946. december 14-én újjáépült Rába-hidat Petőfi Sándorról nevezték el. A hegesztett Rába-híd elkészültekor Európa legnagyobb nyílású ilyen hídja volt, s 1935-ben Horthy Miklós nevet kapta. Kossuth nevét őrző egyik hidunk 1950. márciusában avatták Győrben a Révfalui - korábban csak így nevezett - szép merevítőtartós ívhidat, s kapta abban az időben különösen gyakori névként Kossuth Lajos (1802-1898) kormányzó nevét. Tudjuk, hogy Budapest első hídját 1946 telén Kossuth hídnak nevezték, emléktábla őrzi emlékét. Érdekességként: Kossuth Lajos fia mérnök volt, róla neveztetett Hajdú-Biharban egy Berettyó-híd. 153 A zseniális mérnök tervezte és építette híd az ő nevét kapta 1972-ben a Városligetben a millenniumra épített acél ívhíd nevét a tervezőjéről és építőjéről, Zielinski Szilárdról (1860-1924) nevezte el a főváros. Érdekes, hogy hazánkban csak két híd van - mindkettő a Városligetben - mely tervezőjéneképítőjének nevét viseli, s érdekes, hogy Zielisnki nevét, aki a hazai vasbeton hídépítés megteremtője volt, egy acélhídja őrzi.
