Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
irodavezető helyettes, majd osztályvezető, hazai és külföldi folyami hidak sorát tervezte: zombori, újvidéki Duna-híd, budapesti Árpád híd. 1997-től a Pont-TERV Rt. főtanácsadója, az esztergomi, szekszárdi, dunaföldvári Duna-hfd tervezésében és több más nagy híd tervezésében kiemelkedő szerepe volt. Eötvös Loránd- és Széchenyi-díjas. Korányi Imre 1896-ban, Máramarosszigeten született. 1917-ben mérnöki oklevelet szerzett, a Műegyetemen tanársegéd, majd adjunktus. 1926-ban a MÁV szolgálatába lépett, itt hídtervezéssel és hídépítések műszaki ellenőrzésével foglalkozott. 1927-ben műszaki doktorátust, 1937-ben magántanári képesítést szerzett. 1945-től a Műszaki Egyetemen helyettes tanár, 1947-től nyilvános rendes tanár. 1947-ig részt vett - az oktatás mellett - hidak újjáépítésének tervezésében: algyői, csongrádi, szolnoki Tisza-hidak, bajai, dunaföldvári és budapesti Duna-hidak. 1948-tól a Vasúti Hídszabályzat átdolgozásával foglalkozott és 1959-ig oktatási, kutatási tevékenységet folytatott. 1959-64 között részt vett az Erzsébet híd tervezési szakbizottságában, 1975-ig nyugdíjasként az Uvaterv Hídosztályán dolgozott. Mérnökgenerációkat oktatott, s jelentős volt a vashidak megerősítése tárgyában végzett munkássága. 1989-ben, Budapesten hunytéi. Kossalka János 1871-ben, Vajdahunyadon született. 1893-ban szerezte mérnöki oklevelét, tanulmányai során végig kiváló eredményt ért el, majd Kherndl Antal tanársegéde lett. Külföldi tanulmányutakon szélesítette ismereteit. 1903-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett, 1909-től magántanár. 1916-tól a Hídépítési tanszék vezetője. Alapvető tankönyveket írt (Tartók statikája, Tartók statikája és kinematikája). A Dunaföldvári Duna-híd, hazánkban elsőként, az ő pályaműve alapján folytatólagos, rácsos szerkezetként épült. A Boráros téri és Óbudai Duna-hidakra kiírt pályázatokon első helyezést értei. Széles körű társadalmi munkássága is említést érdemel: a Fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, országgyűlési képviselő, a Mérnöki Kamara elnöke kilenc éven keresztül. 1944-ben, Hatvan állomás bombázása során, családjával együtt életét vesztette. Kovács Sebestyén Aladár 1858-ban, Budán született. 1880-ban, Zürichben mérnöki oklevelet szerzett. 1881-ben állami szolgálatba lépett, 1889-től Temesvárott a Folyammérnöki Hivatal főnökeként tevékenykedett. 1893ban Budapestre került. 1896-tól a Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszékén tevékenykedett, vízépítési műtárgyak tervezésében jelentős eredményeket ért el. Temesvárott a Malom-téri és a Széna-téri hidak terveit ő készítette. Nevéhez fűződik a kéméndi Garam-, a garamkövesdi Garam-, a herkulesfürdői Cserna-, a Repce árasztó hét hídja. 1921-ben halt meg. Kovács Zsolt 1941-ben, Budapesten született. 1964-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1964-től napjainkig az Uvaterv-nél dolgozik, jelenleg hídszakági igazgató. 1969-ben szakmérnöki oklevelet szerzett. Néhány említésre méltó tervezése: győri Kis-Duna-híd, Ml szakaszos előretolású Rába-híd, M3 oszlári Tisza-híd, szekszárdi Duna-híd. Kováts Alajos 1898-ban született. 1922-ben szerezte mérnöki oklevelét. 1928-ig Székesfehérváron, illetve Berettyóújfalun, az ÁÉHnál dolgozott. 1928-ban a dunaföldvári Duna-híd építésének helyszíni ellenőrzésével bízták meg. 1931-től a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium Közúti Hídépítési Szakosztályán tevékenykedett. 1933-37-ben a mai Petőfi híd építésének központi ellenőre volt. 1943-ban MÁV igazgatónak nevezték ki. 1945-től a vasúti hidak újjáépítésével foglalkozott, mely tevékenységéért 1948ban Kossuth-díjat kapott. 1960-ban vonult nyugdíjba. 1967-ben, Budapesten halt meg. Kozma Károly 1922-ben, Budapesten született. 1946-ban kapott mérnöki oklevelet. 1946-52 között hidak újjáépítésének terveit készítette (Lánchíd, Árpád híd, Petőfi híd, dunaföldvári Duna-híd. 1954-től az Uvaterv tervezője, osztályvezetője, szerte az országban számos fontos híd tervezője. Napjainkban is a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nél a budapesti Duna-hidak hatalmas tapasztalattal rendelkező szakértője, tanácsadója. Fontos hídfelújítások tervezése fűződik nevéhez: Margit híd, Petőfi híd. Laber Kornél 1922-ben született. 1944-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1950-82 között a Hídépítő Vállalatnál különböző beosztásokban, építésvezetőként, főépítésvezetőként tevékenykedett, nagy munkái voltak a 6. úti völgyhidak, a tokaji Tiszahíd. 1986-ban, Budapesten halt meg. Lipták László 1927-ben Budapesten született. 1949-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1949-től az ÁMTI-nál, majd jogutódjánál a Mélyépterv-nél, később az Uvaterv-nél a Hídirodán dolgozott. Vasbeton és acélhidak mellett antennatornyokat is tervezett. Maradandót alkotott az ívhidak (Zalaapáti) tervezésében. 1959-től a TVK generáltervezési főosztályán helyezkedett el, itt végzett munkája közben a tihanyi felüljáró újszerű hídtervével neve széles körben ismertté vált. Kandidátusi címet kap 1960 körül. 1963-68 között a Víziterv-nél, a Petrolber-nél, 1979-től a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetnél végzett tervezési munkákat. Ezen idő alatt is tervpályázatokon fontos hídtervezések fűződtek nevéhez (M3 völgyhíd, több kisebb híd). 1982-től nyugdíjazásáig a TETA Mérnöki Kisszövetkezetnél tervezett. 1987-től nyugdíjasként az MSc-nél jelentős hídtervezésekben vett részt (pl. a tiszaugi Tisza-híd kapacitásbővítése, a zalaegerszegi vasúti Zala-híd tervezése). Szakirodalmi tevékenysége jelentős. 159
